2014. február 23., vasárnap

17.fejezet Újra találkozunk

2 év múlva 

Hanna Everdeen 



2 év. 1 éve én már nem a The Sun-nak dolgozom hanem a New York Times-nak. 24 évesen a New York Times dolgozója vagyok. Cikket írók európai énekesekről vagy bandákról, így az államokban is híresek lehetnek. 2 év alatt elég gazdag lettem. Tudom mire vagytok kíváncsiak. 2 éve nem beszéltem vele egy szót sem. Ya Ou-val a mai napik beszélek, de Olival egy szót sem beszéltem. Egészen a mai napig. 
Elindultam a Hotel fürdőjébe, megfürödtem, sminkeltem, majd felöltöztem, mivel nyár van ezért egy shortot vettem fel, fehér átlátszó pólóval, és alá pedig egy has pólóval, cipőnek pedig egy balerina cipőt. Felvettem a napszemüvegemet, elraktam a laptopomat, a telefonomat majd elindultam. London. Rég nem jártam itt a fiúknak pedig itt lesz koncertjük a O2 Arénában. Ebben a két évben a fiúk Európa szerte ismertek lettek az Eurovizus dal fesztiválnak  köszönhetően.
A héten pedig az államokban is ismertek lesznek. Én pedig kaptam egy híres legjobb barátra bizonyos Zayn Malik-ra. Zayn-nel minden nap  beszélek, és minden egyes baját tudom, és itt a holnapi esküvőjén is. Perrie-nek nehéz volt engem elfogadnia, de mára vele is nagyon jobba vagyok. Aztán ott van Harry, nem tagadom néha mikor Amerikában járnak éjszakánként együtt vagyunk, de annak ellenére hihetetlen srác,jól elbeszélgetek vele. Megcsőrrerent a telefonom. Mikor megláttam ki hív azonnal boldogabb lettem.
- Igen, itt az elmegyógyintézet - szóltam bele
- Itt Mr Zayn Malik, Hanna Everdeen-ről érdeklődnék - szólt bele Zayn
- Ó...Mr. Malik a kisasszonyt tegnap kiengedték és most Londonban van és magához tart - hülyéskedtem
- Remek, várlak, Ever -szólított a becenevemen
Kinyomtam majd befordultam az utcájukban, ő pedig már az ajtóban volt. Zayn nagyon jól nézett ki, egy fekete póló volt rajta, szürke maci-nacival  és egy papuccsal, fekete haja most nem volt beállítva és szerintem így jobban is nézett ki. Megöleltem. Rég  nem találkoztunk,így az ölelésünk elég hosszú lett. Bementem a házába, és körbe néztem a nappaliban, mindenhol képek voltak róla és Pezz-ről, néhány volt a fiúk-ról is. És persze  a családi képek.  Leültem a kanapéra ő pedig mellém, és elkezdtünk mesélni.
- Képzeld, azt adom Perrie-nek hogy csinálok rólunk egy videót amiben benne van mind a 3 évünk - mesélte lelkesen
- Én, már kíváncsi vagyok - lelkesedtem
- Tudod, El már nagyon akar veled megint találkozni
- Én is vele - mosolyogtam
- És VELE mi van? - kérdezett rá Olira
- Ma találkozunk, de Zayn, ő már biztos nem szeret tudod csupa jó csaj veszi körbe....biztos tovább lépett rajtam - magyaráztam neki, közben pedig a kezével játszottam
- Biztos szeret téged Ever, téged mindenki szeret - mosolygott
- Ha te mondod, de most mennem kell, még Annának meg anyának ígértem egy vásárlást hamár őket is meghívtátok - álltam fel
- Te hozol valakit? - kérdezte
- Talán...... - mosolyogtam rá
- Szia, Ever és sok sikert - ölelt meg
- Szia, Malik - pusziltam meg majd kimentem az ajtón és elindultam a megbeszélt bevásárló helyre.

- Szia, anya - pusziltam meg anyámat
- Hanna, milyen jól nézel ki - dicsért meg
- Bocsánat a késésért, de a barátom feltartott - kért bocsánatot Anna
- Semmi baj,- majd megöleltem
- Na, lányok gyertek mindent én fizetek - mondta anyám és elindultunk vásárolni

Mikor végleg kiválasztottuk a ruháinkat ami esetemben egy fekete Chanel volt. Anna egy narancs sárga ruhát választott, míg anyám maradt a küsztünmnél. Ideje volt elindulnom a parkba ahol megbeszéltük az interjút. Elköszöntem Annától és anyámtól majd elindultam. Elsétáltam egészen a Hyde parkig. A fiúk pedig ott ültek a fűben és beszélgettek. Így hátulról nem változtak semmit. Persze ők is idősebbek lettek. Szemeimmel Olit kerestem és meg is találtam mivel ő látott meg először. Változott, de csak előnyére. Haja még mindig, szőke és barna, de már nincsen mindig beállítva, fekete farmert viselt, egy sport cipővel és egy fekete pólóval. A pillangóim életre kelltek a hasamban, a szívem úgy vert, hogy azt hittem kiesik. Elindultam feléjük. Olivér is felém jött, majd mikor egymás előtt álltunk megöleltem. Úgy ölelt mintha......mintha a világnak mindjárt vége lenne.
- El sem hiszem, hogy itt vagy - suttogta a fülembe
- Khhhmmm - szólt közbe Sziki
Odamentem és megöleltem őt is, majd a többi fiút is.
- Te, olyan régen öleltelek meg, már hiányzott - mondta nekem Ya Ou
- Nekem is hiányoztál - pusziltam meg - akkor kezdjük
A  fiúk leültek ahogyan én is, de Sziki előkapta a telefonját és lefotózott.
- Sziki -szóltam rá - akkor kezdjük, mi vett rá, hogy jelentkeztetek az Euróvizióra?
A srácok pedig meséltek, beszéltek mindenről amiről lehetett, én pedig tettem fel mindenről kérdéseket.
- Akkor, így utoljára kinek van barátnője?
- Nekem van - mondta büszkén Ya Ou, Olivér pedig lesütötte a szemét ű
- Nekem már mennyaszonyom van - mesélte Sziki
- Mi pedig most szüntetett tartunk - mondta Benny
- Nekem is van....... - mondta volna Olivér, de egy szőke csinos lány, odaszaladt hozzá, tökéletes alakja volt, short-ban volt amiben látszottak csinos lábai, de már most utáltam, és mikor utáltam meg a legjobban? Mikor megcsókolta a szerelmemet.
- Nekem is van barátnőm - mondta Olivér mikor leszálltak egymásról.


1 megjegyzés:

  1. Jaj. Most akkor végleg vég?? Szegény Hanna. :( Siess a kövi résszel, mert már nagyon várom. :) :)

    VálaszTörlés