2014. március 30., vasárnap
23.fejezet Jó hírek......vagy még sem?
- Köszönöm - mondtam a taxisnak és becsuktam az ajtót. A munka helyem előtt álltam. Elindultam be, és pont akkor jött be az interjú alanyom. Aki nem más mint Martin Garrix. Együtt elindultunk az irodámba, de a főnököm behívott magához
- Pillanat és jövök - mosolyogtam kedvesen
A Fönőköm ajtója előtt megálltam, és bekopogtam, megvártam ameddig azt mondja "szabad" és bementem.
- Mr. Adams - köszöntem
- Miss Everdeen, van egy jó hírem - rakta elém a Pulitzer díj jelölési listáját. - Keresse meg a nevét
És meg is találtam.
- Miért? - kérdeztem értetlenül
- Emlékszik a cikkére az Amerikai polgár háborúról? Amit átküldőt nekem a felvételhez?
Bólintottam
- Megjelentettük és itt a vége - mosolygott rám büszkén
- Ez komoly? Jelölt vagyok a Pulitzer díjra?
- Halálosan, de most mennyen - adta ki az utamat, én pedig elindultam.
Ezt még mindig nem hiszem el, lehet, hogy megkapom az újság írók legnagyobb elismerését? Nem tudom elhinni. Bementem az irodámba és kezdetét vette az interjú.
- Akkor ennyi - mondtam ki a végét az interjúnak
- Megvárjalak, vagy mehetek? - kérdezte az ifjú DJ
- Pillanat
Felvettem a kabátomat, és már mentem is. Elköszöntem mindenkitől, és beszálltam a liftbe. A liftben Garrix száma ment még pedig az Animals. t
Ő végig mosolygott, miközben beszélgetni.
- Szia - öleltet meg
- Szia - köszöntem el és elindultam a legjobb barátnőm felé.
Egy öleléssel üdvözöltem, majd beszálltunk az autójába és elindultunk a kórházba.
- Hanna Everdeen - szólított a a doki, barátnőm biztatón rám mosolygott, én pedig bementem.
Köszöntem az orvosomnak, elmondtam a panaszaimat, erre ő átküldöd a nő gyógyászhoz ultrahagra. Ott kellet várnunk egy fél órát, mire végre bemehettem.
- Jó Napot - köszöntem
- Jó Napot - kaptam a választ
- Hallottam a panaszokat, és terhességre utalnak - mondta ki a doki tök nyugottan. Kérem feküdjön ide
Én megtettem, amit kért, a nadrágomat kigomboltam a doki pedig csinálta a dolgát. Én terhes? Fura lenne, hogy mondjam el Olivérnek? És mi van ha nem örülne neki? Abba belehalnék.
- Készen is vagyunk - hallottam meg az orvos hangját, begomboltam a nadrágomat, és felálltam.
- Mi a bajom? - kérdeztem
- Miss Everdeen, ön gyermeket vár 3 hónapos terhes, így a baba neme is látszik. Azt szeretné tudni? - kérdezte az orvos
- Igen - jött ki belőlem a válasz hirtelen
- Kisfia lesz - kaptam meg a választ
- Köszönöm - mondtam és elindultam ki totál lesokkolva. 6 hónap és a kezembe tarthatom a gyerekemet. A gyerekünket. Megéreztem az első könnycseppet és a többi is jött magától. Leültem Anna mellé és mosolyogva ránéztem.
- Terhes vagyok - mondtam ki és milyen jó volt kimondana
Erre csak megölelt, nekem pedig folytak a könnyeim. Boldog voltam. A világ legboldogabb nője a földön.
- Gyere menjünk haza - mondtam és ő is mosolygott.
A kocsiban ülve, nem sokat beszélgettünk, de egyet mondtam
- Kisfiam lesz - jött ki belőlem
- És mi lesz a neve?
- Még nem tudom, de tudod milyen boldog vagyok - sírtam
- érezem, de én leszek a kereszt mama, ugye? - nézett rám
- Természetesen - bólintottam
A házam előtt leparkolt, én pedig bementem. Az ajtómat kinyitottam, és egyből bementem. Megcsörrent a telefonom.
- Igen - szóltam bele
- Valami baj van Kicsim? - kérdezte a barátom aggódva
- Nem, minden a legnagyobb rendben, de megtudtam mi bajom - mondtam
- ugye nem fogsz meghalni? - kérdezte aggódva
- Hülye, nem
- Akkor?
- Holnap elmondom, de most mennem kell éhes vagyok, és jelöltek Pulitzer díjra
- Ez nagyszerű, gratulálok - mondta boldogan
- Én most megyek, na szia - nyomtam ki és bementem a konyhába. Ettem egy kicsit, hogy a kisfiam nehogy éhezzen. A kisfiam. Az én fiam. Az evés után, elmentem fürödni. Mikor már illatos lettem, kimentem a zuhany kabinból, megálltam a tükörnek oldalt. A hasam. Kicsit gömbölyű. A hasamra tettem a kezemet. Igaz nem éreztem semmit, de ott van. Bennem van. Felvettem a bugyimat majd a pólómat, és bementem a hálómba, boldogan aludtam el, mert az életem így volt kerek a fiammal és a szerelmemmel. Igen, naiv voltam, mert nem sokáig volt minden ilyen jó.
2014. március 23., vasárnap
22.fejezet Szeretlek
1 hét múlva
Rosszul vagyok. Erre az érzésre kelltem fel reggel. Elindultam a fürdőbe ahol egyből a wc felé fordulva elhánytam magamat. Mikor felálltam hirtelen nagyon éhes lettem így elundultam a konyhába. Elővettem a kenyeret és egy kis sonkát és elkezdtem enni. Megettem a szokásos két kenyeremet, de még mindig nagyon éhes voltam így ettem még egyet. Megszólalt a csengő én pedig elindultam az ajtó felé. Kinyitottam és a ByTheWay maradék tagja állt az ajtóban. Beengedtem őket, és visszamentem enni. Olivér éppen kijött a szobánkból adott egy puszit majd kiment a fiúkhoz. Én ettem még 2 kenyeret és valahogy jól laktam. Kimentem a fiúkhoz a nappaliba akik a mai show-t beszélték meg.
- Akkor megdumáltuk - mondta Sziki - és hogy sikirült a kibékülés?
- Remekül - fogta meg a kezemet, én pedig abban a pillanatban kirohantam a mosdóba
A wc fölé hajoltam és hánytam egy szépet.
- Han, jól vagy? - fogta meg a hajamat Oli
- Csak sokat ettem - álltam fel és megmostam a fogamat és az arcomat.
- Nem akarsz itthon, maradni? - kérdezte
- Nem, már Zayn is hívott hogy menyek mert ott lesz, és nektek pedig ez egy nagy lépés - öleltem meg
- Jól van, de vigyázz magadra - simogatta meg a hátamat
Kimentünk a fiúk pedig szintén aggódva néztek rám. Sziki pedig elég furán mosolygott
- Mi van ha túl jól sikerült a kibékülés, Han nem lehet hogy terhes vagy? . kérdezte
- Nem hinném - néztem rá
- Én megyek készülődni, sziasztok - ezzel pedig elindultam
Elindultam a fürdőbe ahol elinditottam azuhanyt, de nem álltam be még alá. Levettem a nadrágomat, majd a felsőmet, és úgy beálltam a tükör elé, mi van ha Szikinek igaza van? Mi van ha, terhes vagyok? Ha az vagyok én nagyon boldog lennék, de Olivér? Én már a csúcson vagyok, de ő? Őt csak hátráltatná. Levettem a bugyimat is, és beálltam a zuhany alá. Megmostam magamat jó ilatú epres tüsfürdővel. Betekertem magamat türölközvel , és megszáritottam a hajamat, mikor megszáratt megöndöritettem. A szobában felvettem egy bugyimat majd a ruhámat. Kimentem és kisminkeltem magamat. Felvettem a magassarkúmat, és néhány kiegészítőt , a táskámba elraktam a nő dolgaimat. Kimentem Olihoz aki szintén felvolt már öltözve.
- A srácokat meg kell várnunk - jött oda hozzám
- Oké - öleltem át a derekát
- Annyira boldog vagyok, hogy újra velem vagy - simogatta meg az arcomat
- Nem nem vagy boldogabb - csókoltam meg, és ekkor bejöttek a fiúk. Olivér kézen fogott és kimentünk a kocsihoz. Mi beültünk előre. Bekapcsoltam a rádiót, ahol éppen Bruno Mars ment. Emlékszem egyszer találkoztam vele, jó fej csávó.
- Akkor nekünk a rózsaszín szönyegen is végig kell menni? - kérdezte Benny
- Igen - válaszolt neki Sziki
- Én pedig egyenesen leülök - közöltem velük
Éppen a helyemet kersem amikor is megláttom Harry-t. leülök mellé.
- Szia - köszönök neki
Ő kedvesen rám mosolyog.
- Szia, Han - köszön
- Mi van veled? - érdeklődök
- meg vagyok, veled?
- Én boldog vagyok és szerelmes - mosolygok rá kedvesen, és az arc kifejezéséből látttom, hogy rosszat mondtam.
- Mi a baj? - kérdezem
- Tudod, Han.....én szeretlek - nyögte ki és a nyakát kezdte el vakarni
- Aztaaaa, én sajnálom
- Mit? - kérdezte értetlenül
- Nem tudom - ráztam a fejemet
- Ever - jött ide Zayn, én pedig csak Harry-t néztem, féltem hogy mi lesz most velük. Nem tagadom adtam rá okot neki a szerelemre de akkor is.
- Szia Zayn - öleltem meg
- Hölgyeim és Uraim a ByTheWay - jelentették be
Megindultak a modellek, pont mikor a srácok elkezdtek énekelni. Olivér elég sokszor rám nézett én pedig ilyenkor csak rá mosolyogtam. De aztán olyan történt. Az utolsó modell nem más volt mint Cara. És pont Oli énekelt. A ribac végig ment és a végén odamegy Olihoz és ott enyeleg vele. Ez mi???? Ezt kikérem magamnak!
Nézni sem bírom! Mikor a srácok számának vége lett meghajoltak és lementek!
- Hanna - ölelt át Olivér
- Olikám - és megcsókoltam
- Milyen volt? - kérdezte félve
- Jó, de a végével nem értettem egyet
- Nem én akartam - mondta sajnálkozva
- Elhiszem - és megcsókoltam
- Gyere menyünk haza- fogta meg a kezemet és elindultunk
Elindultam a fürdőbe lemosni a sminkemet, és ezt meg is tettem. Levettem a ruhámat és felvettem a piszimet, de nem hagy nyugodni Harry. Szeret. Ha ezt előbb mondja. talán lett volna esélye, de most. Nem tudom. Szeretem Olivért, és ez így jó. rámosolyogtam a tükörképemre és kimentem. Olikám már elaludt én pedig odamentem mellé és nem sokára elaludtam
2014. március 15., szombat
21.fejezet Boldogság
Reggel mellette keltem fel,őt ölelve. Az arcomra mosoly ült ki. Boldog vagyok. Mosolyogtam. 2 év után nem úgy kellek fel,hogy nem vagyok boldog,álmomban tele sírtam a pàrnámat,de most......csak mosolygok. Puszit nyomtam az arcára majd elindultam a fürdőbe, a kezembe vettem a ruháimat és kimentem a fürdőbe. Lezuhanyoztam majd felöltöztem. Oli még aludt, én pedig kimentem a konyhába. Elővedtem egy poharat és a narancslevet és kiöntöttem a poharamba majd ittam. Egyszer csak egy kezet éreztem meg a derekam körül, és a kéz tulajdonosai megpuszilt és elvette az italomat. Pont mint néhány éve.
- Akkor mi most....újra Hanna és Olivér vagyunk? - fordított magával szembe
- Igen, te és én a világ ellen - mosolyogtam
- Pontosan - röhögött és megcsókolt, a kezeimet a nyaka köré fontam ő pedig megfogta a derekamat és közelebb húzott magához. A csókban benne volt minden ami kell a boldogsághoz.
Mikor elváltunk a homlokunkat egymáshoz döntöttük.
- Szeretlek - sutogta
- Szeretlek - pusziltam meg a száját - Felöltözök - mondta és elengedett majd bement a szobába, én pedig megfogtam a pult oldalát nehogy elessek. Szerelmes vagyok. Erre a mondtatra mosolyognom kellet. Olyan vagyok mint egy 18 éved kis csitri, de ez benne a jó. Valahogy fiatalabbnak érzem magam mellete. Elmosogadtam a poharat majd Olika és kijött teljes harci díszben. Leült a kanapéra én pedig hozzábújtam, és így tévéztünk. Néha-néha csókoloztunk, mondogatunk egy-két kedves szót egymásnak. A filmre nem is figyeltünk ami egyébként a Gravitáció volt. Nem láttam belőle túl sokat.
- Hiányoztál - mondtam a nyakàba
- Te is - puszilt meg
- De jó lenne így maradni, csak ölelni egymást és ilyen nyálasan boldognak lenni.
- Ígérem, hogy amint nagyszülők leszünk veszek egy kis házat Hawaii-n egy eldúgott kis öbölben és ott így maradhatunk örökre - mondta közben pedig a kezemet simogatta
- És az unokàink pedig ott fognak játszani előttünk, vagy az ölünkben ülnek miközben mi azt meséljük hogyan találkoztunk - néztem fel rá
- Úgy van - hajolt egyre közelebb majd mikor már megcsókolt volna megszólalt a telefonja.
- Igen? - szólt bele
Végig beszélte majdnem az egész filmet mire lerakta. Legugolt elém és ennyit mondott
- Felépünk jövő héten a Victoria Secret-en
Mi??? Ott a sok modell között. Azok a lànyok ezerszer szebbek és vékonyabbak nàlam. Mi lesz ha, ha valamelyiknek megtetszik?
- Nyugi, nem lesz semmi baj - simogatta meg az arcomat majd megcsókolt.
Este felé elindultunk hozzám kézzen fogva. Kinyitottam az ajtót, a nappaliban Anna ült aki gratulált és mondta, hogy elindult Ya Ou-hoz. Én átöltöztem pizsibe, Oli pedig elment enni. Mikor már majdnem aludtam, Oli befeküdt mellém és átkarolt. Àlmomban pedig nyugtalankodtam a VS Show miatt, rosszak a megérzéseim. Félek de nagyon.
2014. március 8., szombat
20.fejezet Boldogan és Szerelmesen (+16)
Sziasztok!
Egy kerek fejezet.....
Nem sokára vége pontosan 10 rész múlva megtudjátok milyen véget ér Olivér és Hanna kapcsolata.
A rész +16-os lett ilyen részt még nem igen írtam,szóval most sok komit szeretnék pont emiatt.
UI:Ha vége a blognak kezdjek új BTW-s blogot? Igaz van még egy ilyen blogom de az más kategória
Csengettek. Elindultam az ajtó felé. Az ajtóban Zayn és Perrie állt, megöleltem őket majd bejöttek a szobámba. Leültünk az ágyamra, mivel közöttük ültem megfogták a kezemet. Elkezdtem nekik mesélni, meséltem Oliról, Caráról és mindenről. Én pedig megtudtam, hogy már a reptéren voltak. Hoppá.
- Figyelj - kezdett bele Zayn - én imádlak, de szereted ezt a barmot, szóval Ever béküljetek ki, ha nem békültők ki én.......
- Zayn, barátnője van - magyaráztam
- És ez mikor volt akadály? Nem leprás szóval, bevalhatod neki mit érzel - mosolygott rám
- Malik......ezért szeretlek, de én nem vagyok ilyen lány - sóhajtottam
- De most ilyen leszel - magyarázta Pezz
- Perrieee...., ez nem én lennék - sóhajtottam
- Nekem fel kell hívnóm a szállodát hogy később megyünk, de te légy boldog, és készülj elmegyünk valahová - mosolygott rám a szőke lány
Elkezdtem öltözni. Egy fekete farmert vettem fel, igaz nyár van, de valahogy most nem akartam rövidet venni, egy fekete spagettipántos felsőt vettem fel, egy rövid ujjú inggel, cipőnek pedig egy Vans-et, Egy kis táskát vittem. Elindultunk. Malik jött ez egyik oldalamon, a másikon pedig Mrs.Malik. Kicsit sem voltam rab. Á.....dehogy is. Egyszer csak megálltunk egy nap társas ház előtt. Elég ismerős ház előtt. Néhány órája itt jártam. Nem szaladtam el hiszen kíváncsi voltam mit keresünk itt.
Az ajtót ő nyitotta ki. Haja nem volt megcsinálva, így jobban szeretem. Egy szürke pólót viselt, rövid nadrággal. Szemébe néztem, és valahogy elvesztem bennük. Ezt honan tudom? Perrie és Zayn valahogy eltűnt. Félre állt én pedig bementem a lakásba. Nem volt ott. Ő nem volt ott. Van isten!
- Szeretlek - karolt át hátulról
- Én is, de ő... - mondtam és megfogtam a kezét
- Ő, már nincsen szakítottam vele - mesélte lelkesen, mire én szembe fordultam vele és megcsókoltam. Végre boldogan. 2 év után végre boldog vagyok, vele vagyok boldog. Imádom őt. Sírtam. Mert nem elég csak a szerelem.
- Mi a baj? - kérdezte
- Olivér, nem elég szeretni - közöltem vele és leültem a kanapéra
- Nem, elég de kezdetnek megteszi, nem? - kérdezte boldogan
- De igen, kezdetnek megteszi - sírtam tovább - de mi lesz később?
- Éljünk a mának - mondta és megcsókolt, nem erősen, hanem gyengéden. A csókban éreztem a könnyeim sós ízét is, de nem érdekelt végre visszakaptam őt. Ráugrottam a derekára, de a csók még valahogy még mindig gyengéd volt, elindultunk a hálóba, persze elég szerencsétlenül. De mikor odaértünk, megfogta a hátamat, majd szépen lerakott a matracra, és megcsókolt. Beletúrtam szőkés-barna hajába, ő pedig a derekamat fogta. Belenéztem a szemébe ami már fekete volt. Szerelem és Vágy volt benne. Ez volt bennem is. Levettem róla a pólóját, majd ő is az én ingemet majd az ujjatlant. Megcsókoltam közben a kezeimmel az övét kerestem.
- Szeretlek - suttogta
- Én is - csókoltam meg újra
Mikor megtaláltam az övét, kikapcsoltam majd levettem róla azt
- Most te jössz - súgta a fülembe amitől megborzongtam
Levette a melltartómat, majd a nadrágomat. Végig nézett rajtam, beharapta az alsó ajkát. Ez jól. A kezemet beleakasztottam a boxerébe. Játszottam vele egy kicsit majd, megunta és levette magárol a ruha darabot,ahogy rólam is a bugyimat. Majd belémvezette magát. Lassan mozgott bennem. Nem sietett. Egészen addig míg,felnyögtem és gyorsított a tempón. A hátát karmoláztam és nem bánta. Mikor éreztem,hogy elélvezek elkiabáltam, vagyis a nevét kiabàltam. Kiszállt belőlem. Megpuszilt és odafeküdt mellém.
- Szeretlek - mondtam neki
- Imádlak - puszilt bele a nyakamba.
Nem sokkal később meghallotam a szuszogását. Elmosolyodtam. Végre vele vagyok. Boldog vagyok. Így aludtam el. Boldogan és Szerelmesen.
2014. március 1., szombat
19.fejezet New York
Mikor kiszálltam a taxiból, elindultam a jegyemért, majd az elenörző kapuhoz. Levettem az övemet, kiraktam a telefonomat, a kulcsaimat, és a kézi pogyázt. Elindultam a kapun át, az pedig sípolt, de elnézték mivel a cipőmön a kapocs fém. Elindultam volna tovább ha valakik nem kiabálnának nekem. Zayn volt az, a feleségével, Anna és a ByTheWay. Perrie éppen ideért és megölelt, a fiúk és Anna pedig Zayn után jöttek.
- Ti itt? - kérdeztem őket
- Ezzel a géppel megyünk New York-ig, utána meg Hawaii - válaszolt Zayn
- Értem - mondtam
A ByTheWay is utolért minket, de én meggyorsítottam a lépteimet mikor megláttam Olivért, és a barátnőjét. Anna utol ért és átkarolt. Felszálltam a gépre és pechemre a jegyem máshová szólt mint a többieké. Kivéve egy valakit. Kivéve őt. És a ribancát. Olivér ült mellém a barátnője pedig mellé.
- Han, szia - mosolygott rám
- Olivér, de örülök a találkozásnak - mondtam és elővettem a laptopomat
- Bemutatom a barátnőmet, Kiss Karola, de csak Cara - mondta
- Szia - mosolygott rám, a csaj akinek olyan erős volt a szemöldöke hogy ha össze húzza emberek halnak meg
- helló - köszöntem neki, de én már gépeltem is a nevét Facebookon. Hamar meg is találtam. Ez volt a profil képe:
Új blog
Hát, igen új blog már megint! A blogot egy kedves bloggerinával írom majd! A blog szintén ByTheWay-es. Itt a blog: http://btwfanfiction.blogspot.hu/?m=1