2.évad/8.fejezet Család

Mi lesz velem? Kérdezem magamtól. Terhes vagyok. Anyán és persze rajtam kívül, nem tud róla senki. Nem is akarom, hogy tudjanak.  1 hét elteltével újra Pesten vagyunk, de immáron a fiam is velünk van. Itt ülök a rendelőbe és várom, hogy behívjanak. Egy nálam fiatalabb lány jön ki, boldogan és egy férfihoz szalad. Megmutatja neki a gyerekükről készült első képet, a férfi megsimogatja a nő hasát majd megcsókolja őt. Nekem ez sosem járt ki. Oliver-nél azt kaptam, hogy ne tartsam meg, nála aki most a hasamban van nála még ennyit sem fogok kapni. Engem hívnak be, én pedig bemegyek. Lefekszem az ágyra és az orvos már végzi is a műveletet.  Megmutatja hol van a lába a feje  a kezei és az ujjai majd jön a lényeg.
- Nagyon takarja magad, de kislány lesz - mondja, mire hihetetlenül boldog leszek. Kislányom lesz.
Ezután felülök és elmondja a továbbiakat, ilyen az hogy mikor kell jönnöm és ha valami baj lenne azonnal szóljak. Ezután nekem is ad a gyerekről egy képet majd elmegyek. Mosolygok hiszen boldog vagyok. Orvos után haza megyek ahol Andris a fiammal játszik. Boldogan rájuk mosolygok majd leülök a kanapéra.
- Vacsorára hívót minket a családom - mondja
- Hányra? - kérdezem
- 6-ra - válaszolja
- Akkor én megyek - mondom majd megpuszilom
Első utam a fürdőbe vezet. Leveszem a felsőmet majd beállók a tükör elé, oldalra fordulok így látszik , hogy mennyit nőt a hasam. Nőt nem is keveset. Igazából nem feltűnő, ha nem tudnám, hogy gyerekem lesz észre se vettem volna. Mi lesz a neve? Nem tudom. Kislány. Egy lányom lesz. Leveszem még a nadrágomat, és beállók a zuhany alá. A hajamat megmosom, majd a testemet is és kijövők. Magam köré tekerek egy  törülközött, és a hajamat kezdem el szárítani, mikor már száraz elkezdem göndöríteni. A szemeit kihúzom, az ajkamra pedig vérvörös rúzst kenek. Ezután felveszem a fehérneműmet, és egy fehér ruhát. Egy nyakláncot akasztok a nyakamba. Kimegyek majd a fiamat küldöm el fürödni.
- Szép vagy - dicsér meg Andris
- Köszönöm, de mondanom kell valamit - mondom neki mire leül, én pedig mellé ülök
- Mi az?
- Tudod mielőtt mi ketten járni kezdünk volna.....én...én lefeküdtem az exemel. Részeg voltam....és..és. A lényeg az, hogy terhes vagyok. - mondom
- Woww.....biztos, hogy nem....- kérdezi, mire a fejemet rázom, erre bólint - jól van. Nem baj, majd lesz közös gyerekünk.
- Köszönöm. - mondom
- Mit?
-  A bizalmat - válaszolom.
- Anya! Segíts! - kiabál a fiam mire megyek. Segítek neki kiszállni  a kádból majd öltözni megyünk. Egy fekete farmer adok rá, egy Beatles-os pólóval. Ráadom a zoknit majd a cipőjét, és elengedem had játszón még. Bemegyek a szobánkba ahol Andris öltözik. Végig nézem. Izom test, barna haj és barna szem. És egy nagyon szép arc. Miért nem tudom szeretni? Vagyis szeretem, de nem érzem azt mit Olivérnél. Ha tudná, hogy egy bosszú része, ha tudná, hogy mikor az esküvőre kerülne a sor nemet fogok neki mondani, hogy fájjon neki, mert Lilit itt fogom büntetni.... a tesóját töröm össze. Ha tudná.......
Bemegyek majd előveszem a türkiz kékes szandálomat és blézeremet, és táskámat. A szandált és a blézert fel veszem a táskába pedig belerakom a nőies dolgaimat. Mikor Andris is készen lesz elindulunk. Kocsival megyünk, majd mikor megérkezünk kiszállunk és már Andris szülei ott várnak. Csodálkoznak mikor kiveszem a fiamat az ülésből, és akkor meglátom őt. Most érkeznek meg ők is. A hasonlóság közte meg Oliver között szembetűnő lett. Ő is megnézz, és beharapja az alsó ajkát mire én elmosolyodom. Oliver Andris és az én kezemet fogja végig ameddig a kapuba nem érünk. Bemutatkozok ahogyan a szülei is. Aztán jön a lányok és bemegyünk. Oliver itt már egy kicsit felszabadultabb de még mindig fél egy kicsit aztán meglátja az apját. A nevét kiáltja és a karjaiba veti magát. Az apja hozza be a fiamat. Ha tudná, hogy lesz még egy gyereke.  Leülőnk az asztalhoz.
- Hanna mesélnél magadról? - kéri Andris anyukája
- Persze - mondom - New York-ban élek mivel a munkám oda köt, a Times-nál.  Fiatal hírességekkel készítettem interjút, és így lettek ismertek az Egyesült Államokban, egyszer a lányát is követtem a turnéján. Ma már inkább komolyabb cikkeket írók. Nem rég pedig az első regényemért Pulitzer-díjat kaptam.
- Gratulálunk - mondja
- És a kisfiú? - kérdezi Andris apukája
- A volt barátomtól van. Nagyon szeretem a fiút.  - Itt a szemben ülő férfira nézzek aki nem más mint Olivér - Azt hittem ő is szeret, és már készen állunk a gyerekre. De rosszul hittem. Közölte, hogy neki nem fér bele egy gyerek és vette sem el. Eldobott minket mint egy rongyot. Aztán jött Andris és.....és minden jó lett.
A végén már Andris kezét fogtam.
- Szemét egy férfi lehet az édesem. - mondja az anya - sajnálom, hogy ezt tette veled
Ha tudná ki ez a férfi. Szívem szerint felnevettem volna.  Aztán jött a fő műsor.  Olivér és a drága ribanca  meghívtak minket az esküvőre. Elmondták, hogy egy hónap múlva lesz. A nap mikor végleg összetörök. Nem akarom. Utána még beszélgettem a családdal. 10 óra körül elindultunk haza. A fiamat egyből ágyba raktam. Lemostam a sminkemet, majd átöltöztem. A tükörbe megnéztem magamat, és Andris mögém állt. A kezét a hasamra rakta  a fejét pedig a vállamra.
- Nem érdekel, hogy nem vagyok a biológiai apja. Ő az én gyerekem lesz. - súgja a fülembe. Még ott állunk egy ideig, aztán felé fordulok. Rámosolygok, és megcsókolom. Valami mintha megmozdult volna bennem. Ezután lefeküdünk majd átkarolt és elaludtunk.