2014. június 7., szombat

2.évad/9.fejezet Barátok?!


Sziasztok!
Bocsánat a késésért!
Ha megkérhetlek titeket komiznátok
 Ígérem válaszolok mindre:)
Ebben a részben van
Oli szemszög is, jó olvasást!





Reggel arra keltem fel, hogy valaki a takarót húzogatja. Egyből felkeltem és Olivert pillantottam meg akinek a  szemei kísirtak.
- Mi a baj, babám? - kérdezem és magamhoz ölelem
- Rosszat álmodtam. - mondja majd átkarolja a nyakamat
- Mi volt az a rossz? - kérdezem és megsimogatom a fejét
- Azt, hogy Oli bácsival és Peti bácsival történik valami. - sírja, majd megpuszilom és lefektetem Andris mellé, ahol egyből visszaalszik. Rájuk mosolygok,  majd felállok és kimegyek a konyhába és főzök magamnak egy kávét, és kihozom a laptopomat. Elkezdem írni az új cikkemet, és közben Annával beszélgettek facebookon, majd megcsörren a telefonom.
- Szia, drágám. - köszönök a legjobb barátomnak
- Jó Reggelt, napfény. - köszön, - mi lenne ha eljönnél velem  az 5 hónapos vizsgálatra és remélem ma megtudom a baba nemét
- Megyek, és Oliver-t vihetem?
- Nem, Han ezt hogy képzeled - itt felröhögök - Ya Ou-val biztos elesznek és mi lenne ha utána eljönnétek a koncertre is?
- Anna, nem tudom..... - sóhajtok fel
- De tudod Hanna.....eljössz és pont. - jelenti ki majd még beszélgetünk. Mikor leraktuk ránézem  a fiúkra. Andris átkarolta, Oliver pedig hozzá bújt, ezen mosolyogtam egy jót majd elindultam zuhanyozni. Megfürödtem majd a szemeimet kihúztam a szemhéjamra barnát kentem az ajkamra pedig vérvörös rúzst. Felvettem egy fekete melltartót és bugyit majd egy fekete szinte átlátszó inget, egy kék farmert és egy fekete balerina cipőt. A fiamnak előveszek egy Superman-es felsőt és egy rövid nadrágot és persze egy szandált. Felkeltem a fiamat aki nem örül ennek de mikor közlöm kivel találkozunk egyből megörül. Felöltöztem és csinálok neki egy szendvicset amit enni kezd. Felkeltem Andrist akinek elmondom hová és kivel megyek és a koncertet is. Ő rám mosolyog majd megcsókol és megölel. Egyet sajnálok, hogy szegény srácot kell  felhasználnom ahhoz, hogy bosszút tudjak állni, fáj érte a szívem.....
Felkapom a táskámat a hajamat kifésülöm még egyszer majd kimegyek a fiamért és elindulunk. Annával és Ya Ou-val a kórház előtt találkozunk, és a fiam egyből  a legjobb barátomra ugrik és átölelem a barátnőmet akinek már nő a hasa. Vajon a lányom is ennyire fogja szeretni őket vagy ő is olyan lesz mint, egyedül fogja érezni magát?

Annával egyedül én mentem be, és kiderült, hogy kislányt hord a szíve alatt, aminek nagyon örült. Az én titkomat nem tudja Andrison és rajtam kívül senki. A hasam már elkezdet nőni, de még nem olyan feltűnő. Végig simítok  rajta, a lányom pedig ezt mozgással jutalmazza. Kimegyünk és Ya Ou, és a fiam mellet Szikit találjuk. Köszönünk neki is.
- Hallom tegnap találkoztatok Olikával - mondja kifelé menet és kicsit lemaradunk
- Igen......., tudod a Péterffy családnál voltunk - nevetek fel gúnyosan
Ezután már a koncertre megyünk ahol ott van ő. Oliver egyből odafut hozzá, és az ő szeme is felragyog. A srácok próbálnak addig Anna van a fiammal. Leülök az első sorba és nézzem őket. Olivér. Tökéletes. Imádom....rajongók érte, de........megbántott.  Észre se veszem mikor a srácok befejezik, és Olivér leül mellém.  A fiam a színpadon játszik a dobokkal a dobos srác segítségével.
- Mi lesz ha kíváncsi lesz ki az apja? - kérdezi
- Elmondom neki, Olivér.....- vágom rá gondolkozás nélkül
- És azt is? - kérdezi
- A mondatot vagy a pofont? - kérdezem gúnyosan
- Mind a kettőt.
- Nem, nem fogom. Ha elmondom neki ki az apja, nem fogom neki elmondani miket tettél. - válaszolom és elmosolyodom
- Megtudod nekem bocsátani a pofonokat? - kérdezi, ránézzek. Az arcára teszem a kezemet majd felé hajolok és ő is felém. Érzem már a leheletét az arcomon, a szánk már szinte összeér de én elfordítom a fejemet és megpuszilom az arcát. Visszaülök a helyemre majd rám mosolyog. Megfogja a kezemet és azt mondja köszönöm. Felállok de akkor a hasamon felcsúszik a blúz, és látni lehet a hasamat. Azt nézi. Ránézek és már tudom, hogy tudja. Ő tudja mekkora volt  a hasam mikor 3 hónapos terhes voltam. Gyorsan lehúzom a blúzt.
- Akkor barátok. - mondom és a kezemet nyújtom
- Barátok -  rázza meg a kezemet
Rámosolygok  majd elindulok a fiamért.

Olivér szemszöge

Barátok? Én nem  a barátja akarok lenni hanem a szerelme. Értitek a szerelme! De a tervem utolsó pontjáig jó a barátság is. És amire biztos mindenki kíváncsi miért vertem meg. Azért mert valamit tettek az italomba, és hát nem voltam tiszta. Hanna biztosan nem látta a szemeimet, de mikor hazaértem...

Átsétálok a szobámba, de szinte mindenbe meg kell kapaszkodnom, hogy ne essek el. Arra emlékszem, hogy Hanna kiabált, de aztán? A kezem fáj  valami okból nagyon, de azt nem tudom miért.  A szobámban egyből a fürdőbe mentem. A tükörben  megláttam magamat a szemeim bevéreztek. Itt már tudtam mi történt. 

Ez volt  a baj. Soha nem ütnek meg nőt, főleg nem a lányt akit szeretek. Aki számitasaim szerint  megint tőlem terhes. Mi a baj, velem?Mit tettem ?
És az esküvő azzal a kígyóval?
Nos,az a tervem része.

6 megjegyzés:

  1. Kedves Anett! Imádom a blogodat, már nagyon régóta olvasom, DE szerintem hatásosabb lenne, ha múlt időbe írnád! Remélem megfontolod a tanácsomat! :)

    VálaszTörlés
  2. szeretem ezt a blogot :))) kíváncsi vagyok Olivér tervére.most remélem hamarabb hozol újat ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, megpróbálom hamarabb hozni és hamarosan kiderül mit tervez Olivér :)

      Törlés