Szünet

Sziasztok! A blogon szünet lesz 15 napig mert addig nyaralok. Addig is találgasátok mi lesz Oliver-el
  Várom a válaszokat! :) Több mint 2 hét múlva jön az új rész:( De utána hamar hozom őket :)

2.évad/22.fejezet Baleset

Sziasztok! Itt van az új rész! 

Annyit el kell mondanom, hogy az évadból még 3 rész van hátra! 

Sajnálom de sehogy sem tudtam 30.részig húzni! 

Jó Olvasást! És komizzni kíváncsi vagyok mit szóltok!

Oliver szemszöge 

Néhány hónappal vagyis 4-el később Január van, én pedig egész jól beilleszkedtem, bátran kijelenthetem, hogy legjobb haverom Ricsi lett. Anyámék kibékültek, aminek én persze nem  örültem. Aztán elég sok  haverom lett az utóbbi időben. Reggel egy üzenetre kellek miszerint 1 óra múlva a pályánál. Fürdőbe megyek ahol lefürdök, fürdés után a szobámban fekete pólót veszek fel, fekete farmerrel, és egy bakanccsal. Hajamra sapkát húzok, néhány szál hajam kilóg alóla. Hátsó zsebembe pénzt rakok, a másikba pedig a cigimet. Kabátomat felveszem majd köszönök anyának és elmegyek. Deszka pályán már ott vannak a haverjaim. Ricsi nincs itt, miért is lenne? Ő nem bírja Kristófékat szerinte seggfejek meg számomra is rossz társaság. Megjegyezte, hogy tudja hogy ők szoktattak rá a cigire erre persze jött a majd drogozni is fogsz, vagy mi? Kristófék 16 vagy 18 évesek.
- Oliver  - hallok meg egy női hangot. Kristóf nője azaz Vivien a suli ügyeletes ribanca. A csaj 16 és már mindenki végig ment rajta. Megfordulok és rá villantom ezer wattos mosolyomat.
- Vivi - karolom át a vállát - hogy vagy?
- Kristóf hívott - magyarázza, kiveszem a zsebemből a cigit és elkezdem szívni azt. Kristóf elé állok aki csak int nekem. Néhány csaj még jön hozzánk és beszélgetni kezdünk arról mit csináljunk holnap vagy inkább ma este.
- Mi lenne ha átjönnétek hozzám? - kérdezi Dávid
- Hozok anyagot, Oliver-t be kell avatni - röhög fel Ádám , mire mindenki helyesel
- Milyen anyagot? - kérdezem
- Füvet - válaszolja Ádám
- Benne vagyok.

**

- Mit adhatok, Oliver? - kérdezi az eladó csaj 

- Szokásosat - mosolygok rá, mire már megy is a kávés géphez. Nevemet ráírja egy pohárra és néhány percen belül meg is kapom azt. Egy fiatal lány jön be a Starbucks-ba kb. a húgommal egyidős. Felém fordul és int nekem. Lili lánya, szóval ezért volt oyan ismerős. Vissza intek neki majd kimegyek. Mivel a buli 6-kor kezdődik már csak Ricsiért kell elmennem. Legjobb barátomat nehezen de rátudtam venni arra, hogy velem jöjjön. Busszal mentünk el a címig amit  kaptam. Első csengésre ajtót nyitottak majd együtt mentünk be, de más irányba vittek el minket. Míg Ricsit egy csaj addig engem Kristóf vitt el. A srác egy italt adott a kezembe amit azonnal meg is ittam, aztán jött még több is. Kaptam egy cigit amibe beleszívva kicsit más íze volt, és néhány perc múlva eléggé nehéz volt gondolkodni is. Azután kaptam még egy kis vodkát majd pezsgőt.....Ricsit láttam meg ahogyan felállitt és kifelé visz, még valakit le is ütött ha jól látom. Kivisz az utcára, ő meg áll és veszekszik valakivel de én elindulok ki az útra leülök a közepén de mikor már ülnék le három érzés kerít hatalmába. 1. repülés 2.fáj. 3.minden elsötétül....

Hanna szemszöge 

- Hol van a fiam? - kiabálok az ügyeletes nővérrel 

- Asszonyom a kisfia... a műtőben - kapom a választ 

- Azonnal engedjen be! - kiabálom sőt üvöltöm, Olivér megfogja a derekamat és magához ölel. 

- Rossz anya vagyok, érted? A legrosszabb. - sírók a vállába 

- Han..nagyon jó anya vagy - próbál mosolyogni de nem sikerül neki. 

Magamhoz húzom és csak ölelelem őt. Ha elengedném biztosan elesnék. Ricsit látom meg a folyosó végén. Ő is sír. Leült a kőre, kezeit az arcára rakta. Odasétálok hozzá, leülök mellé majd átkarolom. Ő megölel, én pedig őt ölelem. Férjem a másik két gyerekemhez megy őket vigasztalja. Anna és Ya Ou most fut be. Ő sincs  jobban mint mi. 

- Mi lesz....ha...nem éli túl? - kérdezi a fiú 

- Azt mondják a gyásznak 5 szakasza van - mondom 

- Én a 4.-ből nem tudnék kijönni - utál a depresszióra 

- Én addig el se jutnék - válaszolom - gyere ülj le és hozok neked egy kávét - mondom mire bólint. Leültettem egy székre és elindulok a büfébe.  Veszek két kávét. fizetek és már megyek is vissza. Az egyiket Ricsinek adom aki, megköszönni és inni kezdi. Barátaim már itt vannak. Leülök a fiú mellé. Könnyeim esnek bele a kávéba. Rossz anya vagyok....a lehető legrosszabb. Ha Oliver....ha...Oliver. Az ember aki elütötte a fiamat az fizetni fog. Egy orvos jön ki. Olivér mögém áll és fog, mert ehhez a hírhez meg kell hogy fogjon....

Blogverseny eredmények!

Akkor jöjjenek is a nyertesek!
A nyertesek komentben vagy chat-ben jelezzék, hogy szeretnének e kritikát :)  Az oklevélel kicsit késni fogok de héten azok is kint lesznek ahogyan a blogok is :) A legjobb fanfiction-nál hirdettem nyertest hiába nem jelentkeztek hárman. Mindenkinek gratulálok :)


Legszebb rendelt design:

1. BlondyBo Hitaly
2.Ádler Dzsenna
2. Kitti  Dancs


Legjobb prológus:

1.M.Mircsi
2. Ádler Dzsenna
3.Kertész Kinga

Legjobb nem Fanfiction:

1. Ádler Dzsenna
2. M.Mircsi
3. Kertész Kinga

Legjobb Fanfiction :

1.Kitti Dancs
2. Csenge Darnyik

2,évad/21.fejezet Első Nap

11 évvel később

Újra Budapest. Beszívóm a frissnek számító levegőt. Frissebb mint ott New York-ban ahonnan most költözünk haza. 11 ével elteltével a gyerekeink már szinte felnőtek, és lett még egy kisfiam. Andris. Olivér választotta neki ezt a nevet hálából a volt barátomnak. Olivér...és én. Valahogy  nem mi vagyunk. Sokszor a fejéhez vágom azokat amiket elkövetett persze nem szándékosan. Olivér ilyenkor nem szól semmit, inkább elmegy otthonról majd 1 órá múlva hazajön . Nem tudom hová megy ilyenkor. Én pedig felmondtam a New York Times-nál. Lehet, hogy életem legnagyobb hibája volt....vagyis Anna szerint az. Legnagyobb fiam és a férjem elmennek a csomagjainkért. Annát már messziről meglátom ahogyan a mellette álló Hannát is. Mikor a fiúk visszaértek a csomagokkal elindulok a legjobb barátainkhoz. Anna egyből a nyakamba ugrik hiába múlt már harminc még mindig csak úgy ugrál. Mellette álló Hanna is megölel, de ő inkább a gyerekeimmel van. Ya Ou magához ölel. Ezután Bennyt és a Fannit a feleségét látom meg, gyerekük Luca pedig rohan már felénk. Szemeimmel Szikit keresem akit meg is találok. Ő is meglát engem és idejön hozzám. Sziki. akinek nincsen most senkije de nevel egy gyereket aki mint látom ott van mellette.
- Na, gyertek - mondja Ya Ou, és elindulunk kifelé.

**

Régi lakásunk berendezve vár már ránk. Nappali még mindig úgy olyan mint volt ahogyan a konyha és a fürdő is. Az emelet változót meg inkább. Anna kiváló munkát végzet. Szobánkat ugy hagyta ahogyan volt, de gyerekeké. Oliver szobája kék színben pompázott. Falakon nem volt semmi kivéve egy képet amin a család van. Francia ágyat kapott, néhány szekrénnyel és persze  íróasztal laptoppal a tetején. Aztán ott van a könyves polc. Olivér könyveivel. Fiam belépet majd be is csukta az ajtót. Talán neki volt a legnehezebb a költözés. Ott volt mindenkije mi pedig elhoztuk onnan. Liv szobája zöld színű volt, az ő szobája inkább a zenére ment rá. Ő nem francia ágyat kapott de elég nagyot. Andris pedig gyereket szobát. Autós szőnyeg, egy rakás autóval. A falakon pedig focisták voltak. Közös szobánkban Olivér áll és egy képet fog a kezében. Az a kép akkor készült rólam mikor Oliver született. A következőben Liv születése majd Andrisé. 

- Hogy jutottunk, most ide? - kérdezi 

- Nem  tudom - állok mögé majd átkarolom. Fejemet pedig a hátára teszem.  

- Ohh..Hanna - mondja majd megfordul és megcsókol. Még mindig beleszeretek minden csók után. 

- Bocsánat, mindenért - mondja erre bólintok. 

- Fektessük le a gyerekeket holnap iskolába kell őket vinnünk - mondom. Ő megy a fiúkhoz én pedig Olíviához. Kislányom az ágyán  ül és egy képet nézz. Leülök mellé  és meglátom a képet. Én vagyok rajta csak kezemben Oliver-rel. 

- Miért mondod azokat a dolgokat apának? - kérdezi 

- Liv, ez bonyolult. Ha nagy leszel elmondom - simogatom meg 

- De anya! Oliver tudja! - fakad ki 

- Nem, a bátyád sem tudja - mondom neki, és magamhoz ölelem 

- Az életemnek arról a szakaszáról egyik testvéred sem tudd - suttogom neki 

- Egyszer elmondod? 

- Az nem lesz kellemes 

- Kíbirom 

- Egyszer, majd el - puszilom meg, és megvárom ameddig lefekszik, és betakarom. 

Kimegyek és lekapcsolom a villanyt. oliver szobája felől veszekedést hallok. Az ajtó tárva nyitva van így odamegyek. Oliver éppen arról magyaráz, hogy már nem gyerek. 

- De kisfiam addig gyerek maradsz ameddig így kiabálsz velünk - közlöm vele 

- Anya..- kezdi de én mondom tovább 

- Feküdj le, olvas ágyból, de ne zavard a testvéreidet. - közlöm vele és elmegyek. Hagyományokat megszakítva most én fektetem le Andrist. Kisfiam pedig már alszik mikor bemegyek.  Betakarom karját pedig mellé rakom. Kimegyek a szobából, nagy fiam pedig egy jót vág az apja fejéhez amit nem vártam volna. 

- Hasonlítsak rád? Szóval tegyem tönkre éltem szerelmét - mondja majd becsapja az ajtót. 

Oliver szemszöge 

Másnap reggel hamar kellett kelnem. Egyből a fürdőbe veszem az irányt ahol lefürdök majd beállítom a hajamat. szekrényből kiveszek egy alsót amit egyből fel is veszek, egy sima fekete pólót veszek fel, fekete farmer nadrággal és az adidas cipőmet. Könyveimet berakom a táskába. Szeptember elseje. Kimegyek a szobámból anya ad pénzt ebédre majd elindulnék, de anya utánam szól, hogy nem akarok e velük menni. Nem kösz. nem hiányzik, hogy a tini lányok elkezdjenek apám után epekedni. Az eminensek pedig anyámat bámulni. Így csak elindulok. Buszra szállok majd a gimi előtt le is szállok. A lányok engem néznek én pedig őket. az egyikre akinek barna haja van rá is kacsintok. Ezután a terembe megyek. Egyből elfoglalom a leghátsó padot. Néhány perccel később egy társaság jön be. Igen, ez van ha kihagyod a gólya tábort. A majdnem  kopasz srác leül mellém és a kezét nyújt. 

- Nagy Richárd, de csak Ricsi 

- Oliver - fogom meg a kezét - Patocska Oliver 

- Na, ne - mondja az egyik - anyám oda van apádért meg a zenekaráért 

- Az én anyám is - válaszolom 

Jelezz valamit a telefonom. Anyám írt miszerint menyek majd el a húgomért meg az öcsémért. Nagyszerű. 

- Milyen New York? - kérdezi valaki a hátam mögül 

- Egész okés - mondom - főleg ha anyád a Times-nál dolgozik. 

Ricsi leül majd én is. Ezután még bejön egybár ember. És a barna csaj is akire rákacsintottam. Oldalán viszont egy szőke veszít. 

Nemsokkal később bejön a tánárunk is vagyis az ofő. Üdvözöl mindenkit. 

- Szóval gyerekek, mi lenne ha mindenki kijönne és bemutatkozna? - kérdezi és persze rajtam, Ricsin meg Ricsi haverjain kívül mindenki feltartja a kezét. 

- Mi lenne ha Oliver kezdené - mondja mire felállok, és kimegyek. 

- Hol is kezdjem? Patocska Oliver, haveroknak Amerikában Oli voltam, de hívhatok Oli-nak vagy Patocskának nekem olyan mindegy. Budapesten születtem. Van 2 tesóm. New York-ban laktunk de most valamiért itt vagyok. Kérdés? - nézek körbe és egy csaj jelentkezik, biccentek mire ő elkezdi mondani. 

- Mi a Hobbyd? 

- Olvasok - mondom - majdnem az összes könyvem dedikált és van egy elég dedikált Dickensem is. 

- Kedvenced? - kérdezi a tanár 

- Két város regénye - mondom - de valahogy Sydney Cartont jobban bíróm mint az ügyvédet 

- Köszönjük - mondja a tanár majd leülök.  Mindenki elmondja élete történetét majd megkapjuk az órarendet és haza mehetünk. Ricsi velem jön egy darabig. Beugrunk egy Hamburgrért a KFC-be. Tesóim már kint várnak. Ricsitől elköszönök, hisz ő ebben az utcában lakik. Livnek köszön egy lány aki egy nővel van. Barna haj, kék ruha magassarkú. Egész jó bőr. Aha nem látom ég az arcát. Péterffy Lili. Képről még én is ismerem ezt a ribancot. Köszön nekem, én pedig nem válaszolok. A lánya viszont engem nézz. Szőkés barna haj, Livvel egy idős. Intek neki. Tesómmal pedig elindulok haza. Anya otthon van, de én bemegyek a szobámba majd olvasok, és facebookon visszajelölöm Ricsit és vele dumálok. 

2.évad/20.fejezet Esküvő

Sziasztok! 

Remélem tetszeni fog a rész! 

Még van 10 részünk, és ebben a 10 részben fogom leginkább előkészíteni a következő évadot. 

Azaz a következő részben egy elég nagy időbeli ugrásunk lesz. 

Remélem tetszik majd a rész, Jó olvasást! 

Komizni! 

2 hónap múlva

- Olivér! - kiabálok a férjemnek
- Mondjad, drágám - szól vissza
- Ez jó lesz? - kérdezem a kezemben tartót ruháról a véleményét, ő elveszi a ruhát majd magához húzz.
- Mindenben csoda szép  vagy - súgja a fülembe, már hajolnék  hogy megcsókoljam, de akkor Liv felsír. Olivér elenged én pedig a lányunkhoz megyek.  Felveszem a lányomat aki egyből meg is nyugszik a karjaimban, és alszik tovább. Megkérem Olivért, hogy vegye át, én pedig elmegyek a legnagyobb gyerekünkért akinek kirakom a ruháját, és elviszem fürödni vagyis segítek neki fürödni. Azután felöltöztetem. Mikor a szobába érek már Olívia is a kis rózsaszín ruhájában van. Megcsókolom a férjemet amiért megette ezt nekem. Ezután elmegyek és lefürdök. megcsinálom a hajamat amit  oldalra fonok, Szemeimet kihúzom, és barna festéket teszek fel, ajkaimat pedig kihúzom vörös rúzzsal. Az ujjaimat kifestem feketével. Ki
megyek ahol az ágyról felveszem a ruhámat amit egy csinos övvel. Nem veszek fel harisnyát hiába van hideg. Egy tű sarkút veszek fel. Végig nézek magamon majd örömmel fordulok hátra mikor a férjem átkarol hátulról. Megcsókolom, és ott marad rajta a rúzsom nyoma. Letörlöm onnan. Már ő fel van öltözve. A fiúnk Olivér kezét fogja, a férjem még baba kocsit hozza  a lányunkat pedig én hozom Olíviát. Berakom a lányunkat az ülésébe, ahogyan  a fiúnkat is. És ekkor meghallom azt a hangot.
- Hanna! - kiabál a világ legrosszabb embere. Péterffy Lili
- Lili - mondom a hangomban pedig érezni lehet az örömöt
De nem csak azt tűnt fel, hogy a haja rövidebb hanem az is, hogy egy kislány van a kezében. A kislány alig egy hónappal fiatalabb az enyémnél. Nem lehet Olivérré, és ez a tény megnyugtat.
- Menny el! - szólal meg a hátam mögül Olivér
- De....nézzétek a lányomat! - mondja
- Nekem is van, majd nézem azt nem egy ilyen kurváét! - közlöm és elé álok  - és ne gyere azzal, hogy a férjemmé a gyerek. Tudok számolni.
Ezután beülök és a férjem is követ. Olivér megpuszil. Ezután felhívom Annát aki ma férjhez megy.  Olivér kitesz Annáéknál, ő pedig a templomhoz megy. A kislányunkat kiveszem, de Oliver vele  megy. Lányommal a kezembe megyek be. Anyukám egyből kiveszi a kezemből a kis Livet, én pedig legjobb barátnőmhöz megyek. Anna csodaszép. Szőkés barnás haja kontyba van kötve a kontyba pedig fonások vannak. Szemei csodaszépen vannak kifestve, ajkai pedig rózsaszín rúzzsal vannak kihúzva. Ruhája valami eszméletlen. Nincsen háta a csodálatos csipke minta miatt,  a cipője fehér és ezen is van egy kis minta. Megölelem legjobb barátomat, aki vissza ölel.
- Tudod, most olyan esküvőt akarok mint a tied volt - mondja
- Nem....Anna én az öngyilkosság szélén is voltam úgyhogy ne akarj olyan esküvőt, mert az csak az egyik jó része az életemnek. Ti Ya Ou-val végig Boldogok voltatok - mosolygok rá mire ő megölel. Ezután kimegyek a lányáért vagyis a kereszlányomért. Megölelem őt is majd a lányomat fogom meg. Kis Hannát Anna anyukája hozza.

***

- Igen - mondja a legjobb barátnőm 

A pap elmondja még a szövegét és megcsókolják egymást. Ezután kimegyek, én pedig gratulálok nekik. Ezután egy étterembe megyünk ami egy tó mellet fekszik. Oliver Anna unoka tesójának a fiával és lányával játszik míg a lányom alszik ahogyan Anna lánya is. Annáék táncolnak elsőnek a srácok pedig énekelnek. Olivér végig engem néz  ahogyan énekelnek. 

- Akkor én mondanék egy beszédet az ifjú párnak! - jelenti be a férjem, én pedig előre a fejemet fogom ahogyan látom Anna is. Ők leülnek Oli pedig elkezdi. 

- Tudjátok, én Annát és Ya Ou-t a kezdettektől fogva ismerem, és azt is tudom hogy már egyből megfogta  Ya Ou-t . Én tudtam, hogy majd egykor itt  fogok állni és hozzátok beszélni. Én és Hanna elég nehezen találtunk egymásra, veletek ellentétben. Mi máshogyan bizonyítottuk azt, hogy szeretjük egymást, veletek ellentétben. Ti mindig ott voltatok egymásnak és erre legyetek büszkék, én is köszönettel tartozok nektek. Köszönöm, hogy vigyáztatok az én Hannámra. Ezért örökké hálás vagyok nektek! Legyetek sokáig együtt! És Ya Ou ajánlom az ágy támlás ágyat, szerintem tudod miért  - az utolsó mondatnál kacsint egyet. Már büszke lettem volna rá ha nem lő el egy ilyesmi poént. Mindenki megtapsolja, az idősek röhögnek is, én pedig égek. Utána még Sziki és Benny is beszél majd én kapom meg a mikrofont. Felmegyek a színpadra majd a két barátomra nézzek.
- Életemben először most nem találom a szavakat.  Talán azt mondom, hogy én tudtam meg legutoljára, hogy együtt vagytok, de az elsők között tudtam meg, hogy eljegyeztétek egymást. Sokáig velem voltatok, segítetek és nem hagytátok, hogy összeesek, és ezért hálás vagyok nektek. Sok vitánk volt. De kívánom nektek, hogy boldogok legyetek!  Soha nem ismertem senkit akik ennyire szerették volna egymást rajtam és a férjemen kívül. Legyetek boldogok, és soha nem hatjátok el egymást. Tanuljatok az én hibáimból, és ne kövessétek el ezeket. - mondom, és Anna már sír. Lemegyek, és leülök a helyemre. Olivér felkér táncolni amit azonnal elfogadok. Felállunk és táncolni kezdünk. Mellksának dölők, ő pedig átkarol. Felnézek rá, és megcsókolom. Sokan azt mondják a házasság kihűl ha van gyerek. Az ránk nem igaz, és remélem nem is lesz. Isten igazából, én már elég hamar megbocsátottam neki, de túl büszke voltam. Ma már ez nem számít, mert együtt vagyunk, házasok vagyunk és van két csodaszép gyerekünk. Csókjától pedig újra és újra beleszeretek. Ajkai megint rúzs foltosak én pedig letörlöm azt. Ő megfogja a kezemet majd megpuszilja az ujjamat.  Ezen mosolygok. Újra megcsókol, és akkor megszólal A Blurred Lines. Fejemet csóválom, ő pedig elmegy. Elkezdik énekelni, így én táncolok Annával. Sok képet készítenek rólunk majd néhány óra múlva elindulunk haza. A gyerekek már alszanak mi pedig nem vagyunk álmosak. Lefektetjük a gyerekeinket, majd egymásnak esünk. A többit pedig a képzeletetekre bízom. 

2.évad/19.fejezet Őrangyal

Sziasztok! 

Fent van az új rész! 

A részről annyit, hogy egy kicsit fantasysabb lett.

Remélem ezért ez is tetszik :)

Jó Olvasást! 

UI: Ha nézitek a VB döntőt kinek szurkoltok? 

Én a németeknek!

Kérlek komizzatok, és köszönöm az eddigi komikat! 

Hanna szemszöge

Fehér ruhában vagyok. A hajam fel van kötve. Hátra nézzek de csak egy út van ott. Egy pad van előttem ahol egy férfi ül. Haja alig van, de szakálla annál inkább. Ő is fehérben van, csak rajta a zakó és a nadrág fehér. Cipő viszont nincsen rajta, és csak most veszem észre hogy rajtam sincsen. Egy nyaklánc lóg a nyakába, rajta pedig a nevem van.
- Hol vagyok? - kérdezem
- A purgatoriúmban - feleli
- Azaz a menny és  a pokol közötti helyen - itt felnevetek - szóval meg is örültem nem csak haldoklom
- Nem örültél meg, Hanna. isten adod neked még egy esélyt. Felmehetsz hozzá, de velük is lehetsz - mondja
Erre én megint felnevetek.
- Ki vagy te?
- Az őr angyalod. Segítek, dönteni hisz' megmutatom a jövőt, és jelent - mondja. csettint és egy kórházban vagyunk, egy kórteremben, az ágyon én fekszem vagyis csak a testem, az ágy mellett Olivér. A kezemet fogja és sír. Anyám jelenik meg.
- Oli......el kell fogadnunk 1 hete komában van - hallom anyám hangját aki sír, a szemei kialvatlanok ahogyan Olivéré is. összesek. Az őrangyalom meg fog, de alig tudd tartani.
- nem.....Han, élni fog. Hanna így nem büntethetsz meg, a hibáimért. - sír.
- Vigyél el! - kérem, és meg is teszi.
- Meghaltál, és a jövőben vagyunk, 16 év múlva vagyunk  - ismereti a tényeket.
Oliver-t látom aki elég jó pasit lett, a lányom Liv szőke haja megmarad, szemei pedig kékek. Csoda szép, de valami nem okés. A szemei bevéreztek...és nem túl tiszták. A fiam kiabál vele, Olivér nincsen itt.
- Mi? - sírom
- Meghaltál, a férjed Olíviát okolta érte....és nincs is nagyon itthon, a ByTheWay feloszlott, Olivérnek sikerült a szóló karrier és soha nincsen otthon, és Liv ezt tudja hogy miatta van és elkezdett drogozni. A fiad az orvosira jár. - meséli. Legalább Olinak bejött az élet. De ekkor egy szőke nagymellű, kb. 24 éves lány lép elő. Oliver a fejét rázza.
- Liv, mi  a baj? - kérdezi aggódva
- Nem vagy az anyám! - kiabálja - megöltem a saját anyámat szóval ne akarj az anyám lenni
Ezután felrohan. Oliver csak áll ott és bocsánatot kér. Odamegyek a fiamhoz és átkarolom. Ő nem érzi ezt, de szükségem van rá.
- Miért? - sírom
- Olivér új felesége ez a lány - magyarázza
Ezután megint új helyszínen vagyunk. A temetésemen. Nincsen ott anyám ez tűnik fel elsőnek. Aztán apa sincsen.
- Hol vannak a szüleim? - kérdezem
- Mind a ketten megölték magukat. Nem tudtak nélküled élni - mondja
- Tönkre teszek mindenkit - mondom sírva
- Ez.....
- De igaz - vágok közbe - vissza megyek, de lenne egy kérdésem
- Mi az?
- A pokol tényleg hideg..ugye Dante azt írta, hogy hideg
- Hát nem fagysz meg,de nem túl jó - mondja
- Kösz az infót.
Ezután minden elsötétül. Gépek sípolnak....jön egy orvos. Áram ütés a mellkasomban és már nem sípol a gép. A szemeimet kinyitom, és Olivért látom meg. Rá mosolygok, ő pedig megölel. Csak sír....és sír. Anya is egyből rám veti magát, aztán a fiam. Mindenki örül nekem.
- Hol van, Liv? - kérdezem és már hozzák is őt. Olyan szép. Sírok örömömben mikor a karomba kapom.
- Olyan szép vagy - mondom neki
Ölelgetem őt, és csodálom ahogyan Olivér is. Az ágyát idekérem mellém, belerakom én pedig elfekszem. A férjemet és a fiamat haza küldöm ahogyan a családomat. Mindenki haza megy, én pedig ott maradok. Itt vagyok....újra. Nem lesz senkinek semmi baja. Felnézek az ég felé.
- Köszönöm - súgom. Elképzelem ahogyan mosolyog az angyalom. belefúrom a fejemet a párnába majd elalszom. De előtte megszúrom magam a tollal. Fáj. Élek, hisz a fájdalom biztosit arról, hogy élek.

2.évad/18.fejezet Nehéz szülés

Sziasztok! 

Most szerintem nagyon utálni fogtok, de majd megbékéltek remélem!

Múlthéten már játszottunk olyat, hogy az első 3 komizonak átküldöm a prológust! 

Szóval most is áll a verseny ami annyival más lesz, hogy most az első 4  -nek küldöm a prológust! 

fSzóval az első négynek megy a 3-évad prológusa persze ha kíváncsi rá. Te csak rakd a komid végére az

 e-mail címed.  

Jó Olvasást! 

Legyetek rosszak

Ani :)

Hatalmas fájdalommal kellek ami a hasamból jön. Hirtelen odakapok, és érzek valamit. Felkapcsolom a villanyt és megnézem mi van a kezemen. Vér. Egyből felkeltem a mellettem fekvő Olivért, aki meglátja a kezemet. Egyből felpattan és már veszi is a melegítőjét és az egyik fekete felsőjét. amiben néhány órával ezelőtt elment. Én a fürdőbe megyek ahol gyorsan lefürdők. Mikor kilépek a zuhany alól törülközővel terítem be a hasamat, és magamat. A szemeimet gyorsan kihúzom ajkamra pedig vörös rúzs kennek. A szobámban visszaérve fehérneműt veszek fel, és látom hogy a törölköző  véres. Mivel elég nagy a hasam így elég nehéz felvenni a nadrágot, de végül sikerül.Egy fehér blúzt veszek fel, fehér zakóval. Egy cipőt veszek fel. A táskába elrakom az irataimat, és már megyünk is. Olivér végig a karjába cipel. Reggel 8-kor még nincsen senki a kórházba. Az egyik nővér aki 4 hónapja is itt volt egyből a szülő szobába vezeti a férjemet aki segít átöltözni, és lefekszem az ágyra. Az orvosom már be is jön, kérdezi Olit hogy marad vagy megy, de egyből kimegy. A doki megvizsgál, és közli hogy egyből meg kell szülnöm amit a fájdalmam is igazából. A lábaimat felrakom egy tartóra majd mikor a fájdalmaim szinte összefüggnek akkor kéri hogy nyomjak, amit meg is teszek. A fájdalom eget rengető. Mindenki próbál nyugtatni de én közlöm hogy fogják már be. A fájdalom elviselhetetlen,, rosszabb mint mikor Oliver született.  Nyomok de egyre jobban fáradok és a fájdalom szinte elveszi az eszemet.  Egyre csak fáradok. Az egyik ápoló ezt észre veszi és felrak a gépre ami a pulzusomat mutatja.Hallom ahogyan folyamatosan csökken. És sírás. Meglátom a kislányomat. Olyan szép. Egyből látom, hogy szőke. Apa haj színe. És ekkor gépek csipogása előttem pedig elsötétül minden.

Olivér szemszöge 

Hallom a feleségem nyögéseit. Egy ápoló jön ki. 

- Hölgyem meg van már a gyerek? - kérdezem 

- Nem, uram. Biztosan ön az apuka - mosolyog - uram azonnal hozom a gyerekét amint meg van, a nevét megkérdezhetem? 

- Patocska Olívia - válaszolom mire bólint és már vissza is megy. Felhívóm Ya Ou-t és Annát, aztán a többi srácot. Persze Benny fogad egyből úgy hogy mi van nincs még banánod?  Erre megemlítem hogy Hanna szül és  vérzett azonnal leteszi. Ő ért be elsőnek. Leül mellém és átkarol. A fejemet fogom és hátra hajtom. A lámpába nézzek és akkor meghallom. Sírás. A szívembe pedig boldogság költözik. A kislányom. Elmosolyodom majd megérzem hogy sírok. Másik oldalamon megjelenik Sziki Úr aki szintén átkarol. Sírók a boldogságtól és akkor kihozták. A kislányom. Szőke haja van. Hanna apukájának van ilyen színű haja. A nővér aki előbb is itt volt a karomba adja. 

- Bemutatom Patocska Olíviát - mondja miközben átadja. Rózsaszín kis sapkát adták rá, szintén rózsaszín rugdalózóval. 

- A feleségem? - kérdezem, és ekkor a nővér lehatja a fejét. - Mi van a feleségemmel? 

- Oli.....- fog meg Benny 

- Uram a feleségét újra kellett ébreszteni és az állapota váltságos - jelenti be a számomra sokkoló hírt. Leülök, megint sírók de immáron nem a boldogságtól. Hanna nincs jól. Hanna lehet hogy meg fog halni. Hanna....nem biztos hogy élni fog. Mikor ez eljut a tudatomig összeomlok. Nem az...elviselhetetlen. Ez az érzés közel sincs a fájdalomhoz....ez nem fájdalom. Olyan mintha kitépték volna a szívemet és most nincsen ott semmi. Sziki felhívta nekem Han szüleit mivel  mind tudják hogy erre nem lennék képes most. Anna is megjön. Ő is összetörik. Hanna mindenkit magával visz ha nem éli túl. Engem, Annát, és a szüleit. A szüleit akiknek ő az egyetlen. Megkértem Szikit, hogy nem szóljon Hannáról a szüleinek, hiszen Oli is velük van. Oliver. 3 éves és elveszítené Hannát. Nem bírná ki.  Livre nézzek aki békésen alszik. Néhány óra múlva ő is keresni fogja az anyukáját. Írók még Maykee-nak hogy megszületett a gyerekem. Azt írta holnap bejönnek a srácokkal. Írtam még Zayn-nek és Perrie-nek. Tudom, hogy Zayn szól majd az egész csapatának. Hannát kitolják. Rosszul néz ki. Cső lóg ki az orrából, kezeimet infúzió mint vér, és víz formájában. Nem halott. Él. Tudom hogy élni fog. Mert erős, miattam lett erős. Én  edzetem, hogy erős legyen igaz nem túl szép módon, de ő az enyém! Élni fog, mert erős. Soha nem adta fel pedig megtehette volna. Erős lány...és ezt tudom. Élni fog. Patocska Hanna, új neve szerint élni fog. Igen, ezt kell magamnak mondanom, mert akkor el is hiszem. 

2.évad/17.fejezet Saláta

Sziasztok! 

Itt van az új rész ami talán vicces ezt ti döntsétek el. 

De az biztos, hogy mutatja Oli Hanna iránti szerelmét :)

És mivel a szavazás eléggé úgy áll hogy lesz 3.évadunk, én már meg is írtam ahhoz a prológust. 

Szóval aki elsőnek, második és harmadiknak  komizik és el szeretné olvasni a prológust az írja a komija végére

az e-mail címét vagy a Facebook nevét :) 

Jó olvasást! 

Puszil: Ani :)

4 hónap múlva 

4  hónapja mást sem csinálok mint a kanapén vagy az ágyban fekszek, és tévét nézzek esetleg olvasok néha-néha írók, és a kérdésekre válaszolok twitteren. Olivért pedig már kikészítem. Volt hogy egyszer egy koncertje közben hívtam fel azzal az indokkal hogy hiányzik és hozzá akarok bújna aztán mikor itthon van elkezdem neki mondani hogy milyen ronda vagyok és hogy biztos elfog hagyni márt meghíztam. Ő pedig csak hallgat. Az orvos mindig házhoz jön és biztató szavakat mondd nekem. Liv általában szarik arra hogy egész nap fekszünk ő csak rugdos. Olivér elég sokat jár el a munkája miatt, Oliver jelenleg a szüleimnél van. Ha Oli nincs itthon akkor Anna és kis Hanna nálunk vannak.
- Itthon vagyok - kiabál Oli, én pedig felülök,de egyből vissza fektet.
- Szia - köszönök neki majd megcsókolom, és  a hajába túrok ő pedig a nyakamat kezdi csókolgatni.
- Oli...-szólok neki és abba hagyja - kabát és bakancs
- Veszem is le - mondja és kimegy az előszobába. Csatornát váltok a tévén mivel valami szappan opera kezdődik. Végül az AXN- en állok meg ahol a Hannibal megy. Olivér visszajön kikapcsolja a tévét majd felkap. Letesz az ágyra és segít felvennem a pizsimet.  Ő is átöltözik amit én mint mindig ezt is nyál csorgatva nézem. Lefekszik mellém, és átkarol majd elalszunk.

Éhes vagyok. Ez az első gondolatom.
- Oli - keltem a férjemet akinek a szeme egyből kipattan.
- Mi a baj? - kérdezi kedvesen
- Éhes vagyok
- Mit kérsz? - áll már fel
- Olyan Olivér féle salátát - mondom.
- Holnap?
- Nem - mondom - nekem most kell
- Intézem is

Olivér szemszöge 

Felveszek egy fekete felsőt, és a melegítő gatyámat. Az előszobában felkapom a bakancsomat majd a kabátomat. Imádom a feleségemet te honnan a francból fogok neki éjjel 2-kor banánt, ananászt, almát és sárga dinnyét keríteni? De nem csak az a gond hogy az éjszaka közepe van, hanem az is, hogy december közepe van. Az első Éjjel-Nappaliba boltba megyek, ott körbe nézzek de ott nincsen semmi trópusi így csak almát tudok venni.  Kifizetem majd megyek tovább. Megállok a Tesconál ahol tudok venni ananászt, és sárgadinnyét. Mikor kifizetem az eladó felismer és furán nézz rám majd csak a fejét csóválja. Mit gondolna ha banánt is vettem volna? Kifizetem majd beszállok  a kocsiba. 2 óra telt el de nem érdekel. A telefonomból kikeresem Benny nevét majd felhívóm.  

- Olivér mi a szart akarsz, hajnali négykor? - kérdezi álmos hangon  

- Van otthon banánod? -kérdezem, mire felnevet 

- Figyelj...Olikám mire kell neked ilyenkor az banán? 

- Hanna....tudod salátát akar enni - magyarázom 

- Nem..nincs, bocsi - ezzel ki is nyom. Ezután Szikit hívóm de ő is nemet mond plusz ő még el is küld a francba. Igen ezek a haverjaim. Gyerünk Yajoka, benned bízom. 

Ő is elkezd szidni de félbe szakítom. 

- Figyelj Oli nem érdekelnek a szexuális fétiseid úgy hogy csá - röhög 

- Hannának kell te Ya Ou.... - mondom 

- Igen van, gyere - mondja én pedig már megyek is. Néhány perc alatt már ott is vagyok. 

- Köszi Anna - köszönöm meg neki mikor átadja a banánt. 

- Semmi..tudod Olíviáért mindent - mondja majd megpuszil én pedig már megyek is. 

Mikor haza érek elkezdem csinálni a salátát, mikor készen van beviszem a szerelmemnek akit fel kell ébresztenem. Mikor meglátja a salit egyből felcsillan a szeme. Megcsókol, megölel és enni kezdd. Igen, ezért megérte. 

2.évad/16.fejezet Kérem....

Sziasztok!

A szavazás még egy ideig és eddig az Évad áll nyerésre. 

Tudjátok ez nekem nagyon jól esik, hogy ennyire szeretitek a blogomat! 

És 26(!!!) Feliratkozom van, nagyon köszönöm nektek és persze a komikat! 

UI: Lenne egy új blogom amit egy tehetséges bloggerinával írók :) 

LINK

- Ha ma éjszaka még lesz vérzése asszonyom akkor sajnálom de elvetélt vagy meg kell szüleztenünk ami elég nagy kockázattal jár a kicsi számára, de ha nem akkor veszélyesztetet terhesnek lesz nyilvánítva. A gyógyszerek amiket kapok az utóbbira készítek fel a szervezetet - mondja én pedig érzem hogy nem kapok levegőt. Érzem megint sírók....a könnyeimet törölgetem. Olivér is átkarol majd kimegy az orvos. A vállába temetem a fejemet, ő pedig a hajamat simogatja.
- Oli...én....én belehalok ha élveztem - sírók, ő pedig megcsókolja a homlokomat.
-  Nem fogod elveszíteni, Han - mosolyog bátorítóan
- Ámen - mondom majd megölelem. Mivel nincsen ruhám megkérem a férjemet menjen haza tiszta ruháért, és persze hogy nézzen rá Oliver-re. Bejön egy ápoló és meglátom a kórház nevét. Itt fekszik Anna is. Mivel én nem kelhetek fel így írók neki és Ya Ou-nak is. Ezután bekapcsolom a tv-t de a kezemet végig a hasamon tartva. Néhány perccel később legjobb barátnőm szőke haját látom meg kezében pedig a  kislánya.
- Miért vagy itt? - kérdezi és az ágyam mellé lép, Ya Ou pedig követi.
- Hát, beindult a vérzésem - mondom és ismét sírásban török ki
- Úristen - itt felpillant az ékre és egy sajnálomat motyog - ezt..ezt nem hiszem el, de ugye még meg van?
- Igen, ha a mai éjszakán már nem vérzek akkor csak 4 hónapon keresztül ágyban fekhetek - mondom de alig hallom a saját hangomat
Anna és a pasija és persze a kis Hanna még maradnak egy ideig aztán megjelenik a férjem akinek boldogan átadnak majd ők vissza mennek. Mivel elérkezett a 7 óra így Olinak haza kellett menni. Én betakarom magamat és aludni próbálok de nem sikerül. Csak arra gondolok mi lesz.....
Nem veszíthetem el, ő .....ő az én kislányom, Olívia. Az édes kicsi lányom...A hasamat simogatom és most magamat is meglepve imádkozom, kérem az istent ne vegye el tőlem Livet. Már úgy beleéltem magamat hogy végre fonhatom a haját, felöltöztethetem kis ruhákba. A könnyeim újra kicsordulnak. Nem akarom elveszíteni......., így aludtam vegyes érzésekkel de leginkább sírva.

***

Reggel a férjem és az orvos hangjára ébredek fel. Az orvos rám mosolyog. 

- Akkor kérem fáradjon ki a vécébe és nézze meg hogy volt-e végzés - utasít a doki, Olivér segít menni. Leguggolok, becsukom a szemeimet, lehúzom a bugyit majd hirtelen kinyitom a szemeimet  és nem láttok semmit a fekete anyagon. Hirtelen felsikoltok majd kint egyből a férjem nyakába vettem magamat aki megforgat a levegőben. Az orvos azonban egyből megszólal miszerint most csak feküdnöm szabad és jobb ha most hazamegyek. egy blúzt veszek fel, fekete nadrággal és egy balerina cipővel. Végül kézen fogva megyünk ki a kórházból majd otthon egyből a kanapéra küld, én pedig engedelmeskedem. A kisfiam a fejem mellet ül és nézi a mesét. Én felnézek majd csak annyit mondok: 

- Köszönöm