2.évad/15.fejezet Fájdalom......

Sziasztok! 

Itt van az új rész, a címből biztos láttátok hogy ez egy depisebb rész lesz! 

Szóval zsebiket elő, és kérem a véleményeteket arról mit szóltok az eseményekhez. 

Jó olvasást! És zsepiket elő!

2 nap múlva a reptéren állunk, és várjuk mikor mehessünk fel a gépre. Elsőnek engednek fel a terhességem miatt. Olivérrel leülünk a helyünkre, én a vállára hajtom a fejemet, ő pedig átkarol. Előveszem a laptopomat majd elkezdem írni a cikkemet ami az amerikai polgár háborúról szól. Olivér közben olvassa az alkotásomat, közben kapok egy e-mailt a fönőkömtől miszerint 1 hét múlva legyek New York-ban, az idei Pulitzeren. Ezután íróm tovább a cikket, amibe a legtöbben beleolvasnak, mivel a gép most egyenesen Pestre meggy Olivértől sokan kérnek autogramot, ő pedig örömmel ír alá képeket, de persze néhány külföldi is készít vele képet. Én türelmesen írók és  tudok is mivel a lányom most nem zaklat. Mikor készen van elmentem majd Olivér vállára dőlök és elalszom.

**

Legközelebb Budapesten ébredek már csak fel. Olivér vissz mindent. Mivel Anna még kórházban van, csak a többi srác jön ki elénk. Mikor Oliver meglát egyből felém rohan majd a karjaiba ugrik. 

- Hiányoztál, Anyuciii - mondja mire megpuszilom. 

- Nekem is, manókám - puszilom meg a fejét 

Megfogja a kezét és együtt megyünk oda a barátainkhoz. Az összes srác megölel. Olivér kocsijával megyünk ami még 4 napja itt maradt. Oliver hátra ül én pedig előre. Mikor a fiamat beültettem, Olivérhez megyek. 

- El kell neki mondanunk - mondom mire csak bólint 

beülök mellé, és bekapcsolom a rádiót. Oliver kérdezz minket minden féléről majd haza  érünk. Fent letesszük a csomagokat, majd Oliver-t beültettem az ölembe. 

- El kell mondanunk valamit - kezdi Olivér, a fiunk csak őt nézi kíváncsian 

- Nem régen az apukádról kérdeztél, akkor nem válaszoltam neked, azonban most válaszolok - kezdem 

- Oliver, én vagyok az apukád, és a kishúgodnak is én leszek az apukája - mondja ki a férjem mire a kisfiunk lefagy majd az apja nyakába ugrik. megpuszilja majd csak öleli. Én bemegyek a fürdőbe gondolom lezuhanyzok. Levetkőzök, majd beállók a zuhany alá. Mikor készen vagyok törölközöm majd mikor ott törlöm meg, vért veszek észre a törölközőn. Nem. Még egyszer megteszem ezt és még mindig ott van a folt. A könnyeim csak úgy folynak nem....nem lehet. Felveszem a fehérneműmet, és a földre esek. 

- Olivér! Oli...- csuklik el a hangom mikor odaér meglátja a vért a törölközőn. 

- Ez....ez...az? - kérdezi aggódva, mire bólintok 

- Nem, Han...nem ment el! Bemegyünk a kórházba - jelenti ki. Beszaladok a szobánkba Olivér közben hívja Szikit és a srácokat akik már jönnek is mivel egyet értenek abban hogy Oliver ne legyen a kórházban.
A szobában egy fekete ruhát veszek fel a hajamat befonom oldalra, majd egy egyszerű fűzős cipőt veszek még fel. A srácok már ott vannak, Olivér megfogja a kezemet majd megyünk is. A kocsi utat végig síróm és azt mondogatom, hogy nem akarom elveszíteni. Liv, a kislányom.
- Neee..m - sírom
A kezeimet a hasamon tartom, és végig sírók és nem tudok másra csak arra hogy elveszíthetem őt. A kislányom....nem veszíthetem el...őt. A kórháznál Olivér kivesz majd egyből orvost kér. Az orvosom egyből a vizsgálóba visz. A ruhám felső részét leveszem majd vizsgálódnak, az orvos fején látok valami gond van, és kimegy. Ettől pedig még jobban sírni kezdek. Minden olyan jó volt, most meg ez....
Két orvos jön be, és a férjem. Kapok egy ruhát és azt mondják ezt vegyem fel. Átöltözöm és kimegyek a fürdőbe és a betéten meglátok még több vért. Belenézek a tükörbe és meg sem ismerem magamat. Betolnak egy kórterembe és bejön a doki aki ad van 5 gyógyszert miszerint ezt vegyem be. Olivérbe kapaszkodom mikor az orvos folytatja. Ha nem kapaszkodnék bele szerintem leesnék az ágyról, de így csak sírók....és sírók, mert ha igaz amit mondd a doki elég durva időszak jön majd az életembe. 

2.évad/14.fejezet Hanna...

Másnap délben keltünk fel, Olivérrel.
- Mit csináljunk ma? - kérdezi majd megcsókol
- Mondjuk......menjünk a partra - válaszolom
- Oké - válaszolja én pedig a fürdőbe megyek. Lezuhanyzom majd leborotválom a lábamat. Kimegyek és a bőröndből kiveszem a fürdőruhámat  és egy ruhát majd bemegyek a fürdőbe, és öltözni kezdek.
.
A fürdőruhám hasát elrendezem úgy hogy egy kicsit takarja a hasamat. Ezután felveszem a ruhát amit behoztam még. Végül
 a sarumat veszem fel. Mire kimegyek Olivér is készen van. Még elrakom a táskámba a fürdéshez szükséges dolgokat majd elindulunk reggelizni. Reggeli után egyből  a partra megyünk. Találunk egy tökéletes helyet. Mivel én terhes vagyok nem sokat lehetek a vízben így én kint maradok a parton. A táskából előveszem Dickens: Két Város regénye című könyvét. Lapoznék egyet de hirtelen éles fájdalmat érzek a hasamnál. Odateszem  a kezemet a könyvet pedig lerakom mellém, és simogatni kezdem a hasamat. Olivér engem nézz én pedig rá mosolyogok és a hasamra mutatok. Ő bólint majd elindul kifelé. Mikor kiér leül mellém, és megfogja a kezemet.
- Éhes vagyok- mondom
- Hozok neked enni - mondja, és már megy is. Néhány perc múlva lángossal és Colával tér vissza. Leül mellém majd elkezdünk enni. Megfogja a kezemet majd egymás nézve eszünk.
- Nem hiszem el hogy az enyém vagy - súgja a fülembe
- Hát akkor én mit mondjak - válaszolom, majd odahajolok hozzá, és megcsókolom. Átkarolja a derekamat, majd elfektet a pléden. Mikor abba hadja lefekszem a mellkasára, ő  pedig a hasamra teszi a kezét, és hirtelen éles fájdalmat érzek a hasamban. Olivér   is megérzi, mire lehajol a hasamhoz, majd ezt suttogja:
- Liv, kicsim nyugi. Még van 4 hónapod addig bírd ki és ne bántsd a mamit, most hogy a papa már nem bántja te se tedd - beszél a lányunkhoz. Megsimogatom hasamat majd nemsokára Olívia abba hadja. Ezt ő is megérzi és megpuszilja a hasamat. Visszajön hozzám majd hozzábújok és elalszok ott.

Néhány óra múlva Olivér hangjára kellek fel.
- Mondjad -mondom
- Bemegyek a vízbe - mondja mire én is felállók és megfogom a kezét. Együtt megyünk be a vízbe ahol rajtunk kívül elég sok a turista. A hajamat felkötöm a fejem tetejére egy kontyba. Olivér hirtelen  a hátára kap és úgy megyünk tovább. A víz már a férjem derekáig ér. Megpuszilom mire ő előre kap, és megcsókol. A karjaimat a nyaka köré akasztom majd a lábaimat a dereka köré ő pedig megtart. Ezután kimegyünk a partra ahol összeszedjük a cuccainkat majd visszamegyünk  a Hotelbe. A szobánkban lefürdök majd felöltözöm, és vacsorázni megyünk. Vacsora után egyből lefekszünk. Olivér karolna át de jön egy üzenetem. Felállók majd megnézem.  Ya Ou az.

Patocska házaspárnak üzenjük hogy megszületett   Feng Hanna Liza , 3kg-val, és 53 cm-rel, 20 perccel ezelőtt, és Oliver már alig várja hogy lássa a lányomat. 
UI: Lennétek a keresztszülei 

Én pedig felkiáltok mire Oli felkel és kérdően nézz rám mire megmutatom neki az üzenetet. Olivér már ír is vissza a telefonom Ya Ou-nak. Magához ölel, majd így alszunk el. Boldogan hiszen megszületett a kereszt lányunk, Hanna. Nem is olyan rossz.

2.évad/13.fejezet Rio de Janeiro

Sziasztok! Itt vagyok megint, és hoztam az új részt! Remélem senki nem felejtette el a blogversenyt! Köszönöm a 24 feliratkozót! Lenne hozzátok egy kérdésem, kinek tetszene ha az utolsó 5 rész Oliver életéről szólna mivel neki is lenne egy sztorim, de nem szeretnék neki új évadot kezdeni. Hogy tetszene? 

Reggel miután felkeltünk egyből a reptérre mentünk. A reptéren felszálltunk a Londonba menő gépre. Leültünk egymás mellé és én a fejemet Oli vállára hajtottam.
- Ha hazajöttünk egyből el kell intéznünk valamit - mondja mire én felnézek rá
- Mit?
- Oliver-t a nevemre kell vennem - mondja és mosolyog én pedig megpuszilom őt.
-  Lányunk lesz - mondom mire megcsókol
- Hogy fogják hívni? - kérdezi
- Olívia - súgom a fülébe
- Patocska Olívia - mondja majd elgondolkozott fejet vág. - tetszik
Ezután mindketten elalszunk. Én Olivér vállán míg ő a fejemen.

** 

- Hol lesz a helyünk? - kérdezem a férjemet mivel a jegy nála van
- Itt is van - mondja
Én ülök az ablak mellé ő pedig kívülre mellém. Előveszem a kajánkat és enni kezdek. Hirtelen érzek valamit a hasamnál. Megrúgott. Hirtelen mosoly ül ki az arcomra, megfogom Oli kezét és  a hasamra teszem. Liv pont rúg egyet és így megérzi. Rám mosolyog
- Ez mindig ilyen jó? - kérdezi
- Hát mikor nagyobb akkor már nem - röhögök
Miután  megettem  a szendvicset, Olivér vállára dőlök majd egy filmet kezdek el nézni.

**

- Üdvözöljük Rióban! - mondja be az egyik légiutas kísérő 

Fejemről leveszem a füllhalgatót majd elkezdek magam körül rendet rakni. 

Olivér megfogja a kezemet, és együtt szállunk le. Együtt indulunk el a csomagokért  igaz ő hozza azokat. Fogunk egy taxit majd a szállodába megyünk ami a tengerparton van. A taxiban folyton a kezét szorítom és csodálkozom. De akkor esik le végképp az állam mikor Olivér megszólal portugálul. Elmosolyodom majd megpuszilom. Nemsokkal később megérkezünk. A hal csodálatosan nézz ki. Le írni is nehéz. Kanapék mindenhol a recepció szemben a bejárattal van. Brazil nők és férfiak mindenhol, és persze turisták akik angolul próbálnak beszélgetni. Olivérrel a recepcióhoz megyünk és a szobánk kulcsát kéri amit egy bizonyos összegért meg is kap. A szobánk a legfelső emelten van. Mikor belépünk egyből a tengert látom meg, vagyis óceánt. Olivér leteszi a Böröndöket majd felkap. Így visz ki az erkélyre. A kilátás valami csodálatos. Nem csak az óceán partját, de a hatalmas Jézus szobrot is látni. 

Odamegyek hozzá majd megcsókolom. 

- Szeretlek - mondja mire újra megcsókolom 

- Hová megyünk? - kérdezem 

- Mivel már 7 óra van gondoltam elviszlek és megnézzük Riót mivel este a legszebb - mondja 

- Akkor átöltözöm - mondom majd  a fürdőbe megyek.  Egy világos farmert veszek fel amit nehezen de betudok gombolni, egy fehér inget veszek fel és egy zárt cipőt. A hajamat oldalra befonom, és a szalma kalapot a fejemre teszem. Kimegyek és látom hogy Olivér is már készen van. Rövid nadrágot elegáns cipőt, egy fehér inget visel. Megfogom a kezét majd elindulunk. Megfogja a kezemet. Bezárja az ajtót a kártyát zsebre teszi és elindulunk gyalog felfedezni Riót. 

Végig megyünk a nagy épületek mellet majd a Rocinha-negyedbe jöttünk. Az épületek kőből és fából vannak. A negyedben nem túl gazdag emberek laknak de valami csodaszép így a maga módján. 

Az utcán megyünk és a zene szól. Az emberek énekelnek míg a párok csókolóznak. 

- Csókolj meg! - kérem mire a tömeg közepén megállunk és megcsókol. 

Kizárok mindenkit és csak mi vagyunk. Miután elválunk valaki portugálul kiabál nekünk valamit. 

- Nem értjük! - mondom 

- Szép pár vagytok! - mondja valaki immáron angolul 

Megfogom újra a kezét majd tovább megyünk. Rio leghíresebb part szakaszén jöttünk ki. Levesszük a cipőnket és úgy megyünk. Olivér hirtelen felkap mennyaszony stílusba így a vízbe vissz. Én a nyakába kapaszkodok majd így letesz és megcsókol. Filmbe illő jelenet ez. A karjaimat a nyaka köré fonom  ő pedig a csípőmet fogja. A csók végén megölelem és így állunk ott a vízben. Boldog vagyok és ez a hangulatomon is érződik. Remélem így marad örökre, nem így maradunk örökre. Tudom. A mi szerelmünk mindent kibírt. Sokan akartak minket elválasztani de senkinek nem sikerült, és emitt boldog vagyok. 

- Szeretlek - súgom 

- Szeretlek - mondja 

Felnézek rá ő pedig elmosolyodik. Megcsókolom majd ott maradunk boldogságban úszva. 

Blogverseny!

Sziasztok! Úgy döntöttem indíttok egy blogversenyt a blogomon!  

A versenyre bárki jelentkezhet és a design-es kategóriáknál az írást nem veszem figyelembe és ez fordítva is így van! 

Nyeremények: 

1. 1 hónapig hirdetem a blogját a blogomon, Oklevél, Interjú, Kritika ha kéri 

2. 2 hétig hirdetem a blogját, oklevél, Kritika ha kéri 

3. Oklevél, egy hétig hirdetem a blogját 

A jelentkezésnek 1 feltétele van! Ezt a képet rakd ki linkkel együtt a saját oldaladra, ha ez nincs meg a jelentkezés nem érvényes! 

Jelentkezési határidő: Július 5. 

Eredményhirdetés: Július 10-20

Jelentkezni kommentben  vagy chat-en lehet !

 Az adott kategóriában akkor indítom el a versenyt ha van legalább 3 jelentkező, 1 ember max. 2 bloggal jelentkezhet egy kategóriába! 

Kategóriák:

• Legjobb Fanfiction 
• Legjobb nem fanfiction 
• Legjobb prológus 
• Legjobban kidolgozott karakter(Itt értelem szerűen kérem  a karakter nevét) 
• Legviccesebb történet 
• Legszebb saját gyártású design 
• Legszebb rendelt design 

Mindenkinek sok sikert! 

2.évad/12.fejezet Végre Együtt

Sziasztok! 

Itt a várva várt rész! 

Nem mondom el mi lesz a vége, de végre mindenki boldog lesz! 

Ha  érdekel valakit, elkezdem tegnap az új blogomat: LINK . Szintén egy BTW fanfic. 

Lécci komizzatok! 

UI:Látátok a Csillagainkban a hibát? 

Én imádtam új kedvencem.

És Ansel Elgort <3

Andrisra nézzek. Szeme a könnyektől csillog mire a szívem összeszorul. Lilire nézzek most az én ajkaimon van a győzelem ittas mosoly. Aztán hátra nézzek és  meglátom a szüleimet. Aztán Olivér. Szemében meglátom a reményt. A reményt arra, hogy végre velem lehet, megint.
Megfogom az arcát. Majd a fülébe súgom válaszom.
- Igen. - súgom, erre ő magához húz és megcsókol. A csókba belemosolygok.
- Gyere. - kéri majd odavisz az oltárhoz.
- Nem lenne baj? - kérdezi a papot aki a fejét rázza mosolyogva, de közben azt mondja hogy csináljuk. Hirtelen új tanúk jönnek fel. Andrisra nézzek. "Légy boldog, kicsim" tátogja. Erre csak bólintok. Lili sírva fut el ahogyan a szülei is. Azután a pap elkezdi mondani a dolgokat.
- Patocska Olivér szeretné feleségül Hanna Everdeen_t?
- Igen.- mondja mosolyogva
- Hanna Everdeen, szeretné férjéül Patocska Olivért? - kérdezi a pap
- Igen- válaszolom
Még mond valamit a pap de nem tudok ráfigyelni, mert a boldogságom elvonja minden figyelmemet. Olivér megcsókol, és ekkor csak mi vagyunk. Az első hitvesi csókunk. Szeretem. A csók után mindenki tapsolni kezd majd elindulunk ki. Olivér el sem enged. Nem tudok másra figyelni csak rá.
Szeretem.

Leülök a táncunk után. Nem vagyok sem fehér ruhában sem tökéletesen kisminkelve, és van egy gyerekünk és a második már útban van.  A kezemet fogja és ettől átjár a boldogság. Szeretem....imádom. Rá mosolygok. Már csak Oliver van hátra akinek megmondjuk ki az apja.
- Táncoljunk. - kéri Olivér. Ránézzek és nem mondhatok neki nemet.
Megfogom a kezét majd beállunk a táncolok közzé.
- Szóval...akkor most együtt fogunk lakni? - kérdezte
- Nem...Olivér házasok vagyunk de nem - közlöm vele mire elneveti magát.
- Akkor jöttök hozzám. - mondja mire csak átkarolom  a derekát. Ő is átkarol és így táncolunk.
- Holnap indulunk Rióba - súgja a fülembe mire megcsókolom.
Ezután leülök a barátnőm és anyukám mellé. Kezemet  a hasamra teszem, és úgy nézek mindenkit. Oliver az apjával és a ByTheWay-es srácokkal játszik. Vajon a lányunk is velük fog játszani? De hogy fogják hívni a lányunkat? Talán Olívia. Liv. De jó is lenne. Patocska Olívia. Ezen elmosolyodom. Valaki megpuszilja az arcomat és már megy is tovább. Olivér. Rá mosolygok. Olívia. Akkor Liv. Szeretem őt. Egy család lettünk. Végre. 3 év kellett ehhez.


- Olivér! - kiabálom, mikor a férjem(de jó ezt kimondani) felkap és így visz be a házába. Oliver Annáéknál alszik.  Letesz az ágyra majd fölém hajol és megcsókol, átkarolom a nyakát így még jobban csókol és erősebben.
- Szeretlek - suttogom neki
- Szeretlek - suttogja - valamit el kell mondanom
- Mit?
- Tudod, én ezt mióta terveztem?
- Nem.
- Mióta eljegyezte azt a kígyót. - suttogja majd megcsókol
- És az ütés? - kérdezem aggódva
- Drogot rakott az italomba - súgja, így már mindent értek. Elmosolyodom majd megcsókolom. Elkezdi levenni a ruhámat ahogyan én is az övét. Azután pedig.....a képzeletre bízom.
Végre boldogok vagyunk és csak ez számít. Más nem érdekel. Szeretem. 2 gyerekünk lesz, és még több is. Mosolyogva alszom el, mert boldog vagyok. Ránézzek és tudom hogy végre ő is boldog. Hazaértünk.

Help!!!!!

Ki legyen a következő blogom főszereplője? (Sorry de csak így tudtam felrakni mert telón vagyol )
A  kép számát írjátok komiba :)

1.
2.

2.évad/11.fejezet Tényleg vége?

Augusztus. 02. 13:00

Reggel azzal az érzéssel keltem fel, hogy most mindent elveszítek. És ez így is lesz. Ma Péterffy Liliből Patocskáné lesz. Nekem kéne annak lennem. A tegnapi estét végig sírtam, persze a fürdőben. Nem tudom mit tegyek, nem tudom hogy legyen.....
Ma végleg elveszítem és csak ez jár a fejemben. Emlékeztek, még a bosszúmra? Nem tudom megtenni, hiszen ma még is én veszítem el őt.
Utam a fürdőbe vezet, ahol lezuhanyzom, és megmosom a hajamat. A hajamat megszárítom, majd a szemeimet kihúzom, és enyhe zöld festéket teszek fel. Ajkaimat pedig vörös rúzzsal húzom ki. Fehérneműt veszek fel, majd elküldöm a fiamat is fürödni. Andris már elment hiszen ő Lili egyik tanúja. Egy csipkés ruhát veszek fel, egy csillagos magassarkúval. Az apró táskába pont beleférnek a női dolgok és persze a telefonom. Mikor a fiam is készen van, felöltöztetem elegánsba őt is. Ezután ő is elrakja a játékait. Leül a kanapéra tévézni hiszen még a két legjobb barátomra várunk. Én addig előveszem a laptopomat és írni kezdek. De hamar csengetnek. Oliver nyit ajtót. Ya Ou karjaiban tér vissza a kisfiam. Mögöttük Anna jön, aki csodálatosan néz ki.. Legjobb barátnőm egy hosszú, lábvilantós ruhát visel, ami kiemeli a hasát.  Haja befonva míg az enyém kiengedve. Sminkje pedig gyönyörű. Megölelem őket és már indulunk is. Mindketten nagyon hallgatnak. Rejtélyesen.
- Mi baj? - kérdezem őket
- Semmi - mondja Ya Ou és mosolyog
Nemsokára a templom előtt áll meg. Egyből Andrishoz szaladok aki megdicséri a ruhámat. Körbe nézzek és meglátom a One Direction-t, és a Little Mix-es Perrie-t. Egyből odamegyek hozzájuk és megölelem őket. Ők mit keresnek itt? Hiszen a srácok ők nem is ismerik őket. Zayn-t kérdezem erről de ő csak mosolyog.
Annához megyek aki Andris szüleivel beszélget.
- Hanna! Lili hív! - kiabál nekem a barátom, nekem pedig az állam leesik. Bemegyek a templomba a mennyaszonyhoz. Odaállok mellé.
- Mit szeretnél? - kérdezem kedvesen
- Én nyertem, Hanna. Én nyertem. - fordul felém, és győzelem ittas mosoly ül az arcán
- Nem igen, tudod nekem van gyerekem tőle. És a szakmámba én értem el nagyobb sikert - röhögök fel
- A gyerek csak idekérdése, és a szakmai elismeréseké is
- Csak nehogy neked is azt mondja a gyerekedre mint az enyémre....édesem - röhögök fel gúnyosan majd kilépek a szobából.
Bemegyek a templomba majd meglátom őt. Ingben még helyesebb. Zakója a kezében pihen hiszen a jövőbeli apósával beszélget. Odamegyek hozzájuk és mind a ketten üdvözölnek. Leülök az első sorba, míg Oliver Anna mellé. Lassa mindenki beér a templomba. Leül mellém mindenki igaz senki nem ismerek. Sokan autogrammot kérnek, a könyvre vagy sima papírra. Mellettem  Lili anya ül. Olivér odaáll az oltárhoz majd rám mosolyog és elindul a zene. A bejáratnál megjelenik a mennyaszony. Szép. Nálam ezerszer szebb. Apja fogja a kezét majd átadja azt Olinak. Egymásra néznek majd elkezdődik minden. Olivér Ya Ou-ra és a többi srácra nézz akik már állnak is fel. Odaállnak a mikrofonhoz. A pap elkezdi mondani a szövegét, igazából nem is figyelek rá, csak a gyászommal vagyok elfogalalva. A gyász felemésztet. Gyászolom a szerelmemet. Valaki megbök hátulról. Anna. "Most figyelj" tátogja.
- És ön Patocska Olivér szeretné feleségül Péterffy Lilit?
- Nem - válaszolja Olivér. A válasz amitől mindenki félt. Nem. Mindenki hátra hökőlt, még a pap is. A fiúk ekkor rákeztek, a Blurred Lines-ra.A dal amit először hallotam a srácoktól.
Olivér pedig felém indult. Valamit húzott elő a zsebéből. Mikor odaért elém letérdelt. Andrisra nézet aki szintén engem nézet.
Olivér ledérdel elém.
- Hanna Everdeen, leszel a felségem? - kérdezi
Andrisra nézek. Most megcsinálhatnám, a bosszzút. Most boldog lehetnék.
Olivérre nézek. Szeretem ez biztos.
Megbocsásak neki? Az eszem nemet mondana, a szívem viszont igent.
Igen, már tudom mi lesz a válaszom.