2014. április 8., kedd

Egy prológus

Sziasztok! A legjobb barátnőm írt egy prólogust. Mondjátok majd meg milyen lett,pls!
Puszi: Ani

Olyan könnyű màsokat okolni a tetteinkért,pedig minden amit teszünk az a sajàt döntésünk.Szembenézni az igassàgal vagy bevallani az igazat az kemény dió.Rànézni a szerettedre a hazugsàgok közepette ha valakiben csak egy szemernyi kis lélek van az tudja,hogy nagyon fàjdalmas.Legszivesebben csak elfutnànk a gondok elöl mintja soha nem lettek volna az jó lenne.Mekora megkönnyebülés önt el amikor elmondod az igazat de ràvenni magunkat arra ,hogy el is mondjuk az nagyon nehéz.Szembenézni a következményekkel azt senki se szereti.Bàrcsak vissza lehetne menni az időben ,hogy vissza csinàljuk az elrontott tetteinket ,mindent megvàltoztatni,hogy jobb legyen,hogy ne kelljen hazudni!

1 megjegyzés:

  1. Szerintem jó, csak valahol hiányoznak a vesszők. De a tartalma nagyon tetszik. :)

    VálaszTörlés